Képviselőházi irományok, 1910. XLII. kötet • 1058-1088. sz.
Irományszámok - 1910-1064. Törvényjavaslat a vármegyei közigazgatásról
1064. szám. 243 Az 1868 : XLIV. törvénycikk 2. és 3. §-ának a törvényhatóság bizottsági jegyzőkönyvi nyelvére és a törvényhatósági bizottságban a nem magj'ar nyelven való felszólalásra vonatkozó rendelkezései érintetlenül maradnak. Szabályrendeletek átvizsgálása. 104. §. A vármegyék, a rendezett tanácsú városok és a községek kötelesek szabályrendeleteiket e törvény hatálybalépte után azonnal átvizsgálni ós a szabályrendeletek határozmányait legkésőbb két év alatt e törvény rendelkezéseivel összhangba hozni. Addig is, amíg ez megtörténik, a szabályrendeleteknek e törvénnyel ellenkező rendelkezései az egyes ügyek elintézésénél nem vehetők figyelembe. Vármegyei és járási épületek. 105. §. A vármegye és a járások székhelyén fekvő ós a vármegye tulajdonát alkotó azok az épületek, amelyek e törvény hatálybaléptekor egészen vagy részben közigazgatási célokra (hivatalok elhelyezésére, a főispán vagy a közigazgatási alkalmazottak lakására vagy használatára stb.) szolgálnak, e törvény hatálybaléptével — a vármegye tulajdonjogának épségben hagyása mellett — telkeikkel együtt a belügyminister rendelkezése alá kerülnek. A vármegyének joga van — a belügyminister hozzájárulásával — közigazgatási célokra használt épületei helyett erre a célra alkalmas más épületeket átengedni, szerezni vagy építtetni. A belügyminister rendelkezése alá került vármegyei épületeket, vagy ezen épületeknek közigazgatási célokra használt részeit ezután is csak ezekre a célokra lehet használni és azokat az épületeket vagy épületrészeket, amelyek közigazgatási célokra nem szükségesek többé, a belügjnninister a vármegye rendelkezésére visszabocsátja. A vármegyei épületek közigazgatási célokra nem használt részeinek bére a vármegyét illeti; de ha ezek az épületrészek közigazgatási célokra szükségesekké válnak, köteles azokat a vármegye e végből ellenérték nélkül átengedni. Ha a közigazgatási célokra használt vármegyei épületek ezekre a célokra nem elegendők, vagy nem megfelelők, kibővítésükről, újjáépítésükről vagy a szükséges új építkezésekről az államkincstár saját költségén gondoskodik. Ha az a telek, amelyen a kibővítendő vagy újjáépítendő vármegyei épület áll, a kibővítésre, az újjáépítésre vagy az új építkezésre alkalmas, köteles azt a vármegye erre a célra az államkincstárnak ellenérték nélkül átengedni. A vármegye telkén az államkincstár költségén emelt épületek tulajdonjoga a vármegyét illeti. Ha a közigazgatási célokra szükséges épületeket az államkincstár saját telkén építi fel, ezek az épületek az államkincstár tulajdonaivá lesznek. A vármegyei ós a járási közigazgatás céljaira bérelt épületekre vonatkozó bérleti szerződések az államkincstárra szállnak át, és a bérösszegek e törvény hatálybalóptét követő lakbérnegyedtől kezdve az államkincstár terhére esnek. Az e törvény alapján a belügyminister rendelkezése alá került vármegyei épületek tűzkár elleni biztosítása és külső részüknek jókarbantartása az 31*
