Képviselőházi irományok, 1910. XLII. kötet • 1058-1088. sz.

Irományszámok - 1910-1058. Törvényjavaslat a hatóságok büntetőjogi védelméről

1058. szám 15 Kimaradt az »elhatározásra« kényszerítés is; az elhatározás belső folya­mat és állapot, amely egymagában ép oly kevéssé ismerhető fel, mint a gondolat és csak akkor büntethető, mikor érzékelhető eredménye forog fenn; ez pedig már »intózkedés«. A jogszerű intézkedésre való kényszerítés is bűncselekmény. A »hivatásból folyó eljárás« szélesebb terület megjelölése, mint a Btk. 165. §-a által használt »hivatalos eljárás«. A végrehajtó, aki székhelyéről a végrehajtásnak más községben levő színhelyére utazik, a bírósági szolga, aki a kereset kézbesítése után távozóban van, az országgyűlési képviselő, aki pártórtekezleten vesz részt vagy beszámolót tart, e rendelkezés védelmét élvezi. »Eljárás alatt« időhatározó kifejezés. A bántalmazásnak nem kell kap­csolatosnak lenni az eljárással. Azt azonban tudnia kell a tettesnek, hogy a sértett hivatásából folyó eljárásban van. Bántalmazás esetében a hivatás gyakorlásának jogszerűsége nem tónyálla­dóki elem. Ugyanitt a szenvedő alanyok között a »hatóságot gyakorló szemóly« is szerepel. Ez nem új kategória. Ez az elnevezés az egyéni hatóság alanyát jelenti. A fizikai személyt kellett ugyanis megjelölni, mert tettleges bántál-. mazás csak ilyen ellen követhető el. 3. A »csoportosulás esetén kívül« kifejezés a »csoportosulás« ellentéte. ABtk. 163. §-a a »csoportosulás«-sal ezt a kifejezést helyezi ellentétbe: »osupán egy személy*. Ez nem szabatos, tekintettel társtettesek ós más részesek közre­működésének lehetőségére. 4. A 3. §. elejti a »fegyveres« személy és a »fegyveres« csoport bűn­cselekményének minősítését és csupán a »felfegyverkezett* személy és a »fel­fegyverkezett« csoport bűncselekményét emeli ki. A felfegyverkezós megállapításához nem elég támadásra alkalmas lövő, ütő, szúró, vágó eszköz birtoklása; azt is meg kell állapítani, hogy a tettes ezt az eszközt a támadás céljából vette magához. Az nem lényeges azonban, vájjon a tettes az eszközt valóban használta, vagy hogy ennek birtokáról a sértett tudomást szerzett-e. 5. Az »országgyűlós bizottsága« kifejezés alatt mind a ház bizottságát, mind pedig az országos bizottságot érteni kell. A 4—6. §-hon. 1. A 4. §-ban a »hatóság közege« elnevezés szélesebb körű fogalmat fed, mint a Btk. 165. §-ának ugyanez a kifejezése. A törvényjavaslat 4. §-a a közeget a hatósággal (1. §.) és a hatóságnak tagjával állítja szembe, akiknek védelme felől a 2. és a 3. §. rendelkezik. Közeg az államigazga­tásnak oly szerve, amelyik szolgálatánál vagy különös megbízatásánál fogva akár kijelentéssel, akár valósítással valamely hatóságnak vagy pedig hatóság valamely tagjának rendelkezése, vezetése, felügyelete, ellenőrzése alatt állam­igazgatási feladatot teljesít. Testületi szerv, bizottság is lehet közeg. 2. Az 5. §. kiterjeszti olyanokra a közeg részére biztosított védelmet, akik ebben — a közeg elnevezés közjogi értelme szerint — különben nem részesülnének. Ez a §. a Btk. 166. §-ának helyébe lép. a) A Btk. egyedül a »nyilvánosan felállított« polgári és katonai őrt nyilvánította hatóság közegének.

Next

/
Oldalképek
Tartalom