Képviselőházi irományok, 1910. XLI. kötet • 1023-1057. sz.

Irományszámok - 1910-1057. Törvényjavaslat az osztrák birodalmi tanácsban képviselt királyságokkal és országokkal a kölcsönös végrehajtási jogsegély szabályozása tárgyában kötött szerződés becikkelyezéséről

1057. szám. 469 liogy ezt a kölcsönös végrehajthatóságot akkor is biztosítja, ha a felek magukat ennek a bíróságnak alávetették, kifejezést ad annak, hogy a Pp. 45. §-ának az a rendelkezése, amely szerint az alávetés csak akkor érvényes, ha az illetékességet egy meghatározott belföldi bíróságra ruházza, nem vonatkozik a tőzsdebírósági alávetésre. Ennélfogva a tőzsdebíróság vagy a tőzsdei választott bíróság jogerős határozata vagy az .előtte kötött egyesség alapján kórt végrehajtás nem tagadható meg és az elrendelt végrehajtás nem támadható meg azon az alapon, hogy a felek magukat külföldi bíróságnak nem vethetik alá. 6. A jelenlegi állapottal szemben a végrehajtási jogsegély szempontjából új végrehajtható okirat a közjegyzői okirat (1. cikk 6. pontja). A közjegyzői okirat minden tekintetben biztosítókot nyújt arra nézve, hogy az érvényesített követelés nem koholt. A kölcsönös végrehajthatóság itt semmiféle aggályba nem ütközik ós a forgalomnak egyik szükségletét elégíti ki. Ezzel a közjegyzői karnak egyik jogos kívánsága is teljesül. A közjegyzői okirat kölcsönös végrehajthatóságának részleteit a szerződés 5. cikke szabályozza. Az Ív cikk utolsó bekezdése a rendes bíróságokkal egy sorba helyezi a külön bíróságokat, és a szerződós szempontjából külön bíróságoknak tekinti községi bíróságainkat ós békebíráinkat is. Jelenleg hátrányosan érezzük azt, hogy míg Ausztriában bármily csekély összeg iránti követelés a rendes bíróság előtt perelhető, amelynek ítélete Magyarországon is végrehajtható; addig nálunk a fél 40 koronán aluli követelésével (a Pp. 758. §-a szerint 50 koronán aluli követeléssel) a községi bírósághoz vagy a békebírósághoz kénytelen fordulni, ezeknek határozatai pedig Ausztriában eddig nem voltak végrehajthatók. A szerződés most ezt a visszásságot meg fogja szüntetni. A külön bíróságokkal egy szempont alá esnek azok a választóit bíróságok is, amelyeknek igénybevétele nem választott bírósági szerződésen, hanem egyenes állami rendelkezésen alapszik. Ilyenek például az 1907: XIX. t.c. 158. §-ával alakított munkásbiztosítási választott bíróságok, amelyek tulajdonkópen a szó szoros értelmében nem is választott bíróságok. A tőzsdebíróságok, amelyekről az 1. cikk 5. pontja szól, a magyar jog szerint szintén állami külön bíróságok. A választott bírósági szerződés alapján eljáró választott bíróságokat a szerződés nem veszi fel a rendes bírósággal egy szempont alá eső külön bíróságok közé. Ámbár némely oldalról felmerült az az óhaj, hogy az ily választott bíróságok ítéletei is kölcsönösen végrehajthatók legyenek, de ezeket a választott-bírósági ítéleteket a szerződés azért nem vette fel, mert nem nyújtanak oly biztosítékot, hogy a jelenlegi jogállapot megváltoztatásával a kölcsönös végrehajthatóságot rájuk is ki lehetne terjeszteni. A 2. cikkhez. A 2. cikk szükségesnek tartja, hogy az 1. cikkben foglalt taxativ felsorolás mellett is kivegye a kölcsönös végrehajthatóság alól az egyszerű fizetési meghagyásos eljárásban (1911:1 t.-c. VIII. címe) hozott fizetési meghagyásokat és a polgári bíróságnak pénzbírságban vagy pénzbüntetésben •marasztaló határozatait, A fizetési meghagyás, amelynek kibocsátását a követelés egyszerű állításával okirat bemutatása nélkül is lehet kérni, nem nyújt megnyugvást arra nézve, hogy a követelés jogos. De ez a fizetési meghagyás egyébként sem