Képviselőházi irományok, 1910. XLI. kötet • 1023-1057. sz.

Irományszámok - 1910-1057. Törvényjavaslat az osztrák birodalmi tanácsban képviselt királyságokkal és országokkal a kölcsönös végrehajtási jogsegély szabályozása tárgyában kötött szerződés becikkelyezéséről

464 1057. szám. végrehajtás csak akkor rendelhető el, ha az illető bírói határozat vagy egyesség ellen a Pp. 414. §-ában felsorolt valamely körülmény nem forog fenn. Az igazságügyminiszternek a viszonosság felől tett nyilatkozata a bíróságokra nézve kötelező. E nyilatkozatot kétség esetén hivatalból kell kikérni. Ami a végrehajtási eljárást illeti, e tekintetben mindenekelőtt a Ppé. 33. §. utolsó bekezdése rendelkezik. A végrehajtást az a bíróság rendeli el, amely az 1881 : LX. t.-c. 18. §-a értelmében a végrehajtás foganatosítására illetékes. Az új jog szerint is tehát a külföldi bíróság megkeresése folytán a foganatosításra hivatott belföldi bíróság rendeli el a végrehajtást. Ennélfogva ez a bíróság a végrehajthatóság összes feltételei felől, különösen azok felől, amelyeket a külföldi közokiratok tárgyában a Ppé. 33. §-a megállapít, saját hatáskörében egészen önállóan határoz úgy, mintha felőlük a megkereső külföldi bíróság még egyáltalában nem is határozott volna. A kielégítési végrehajtási eljárás tekintetében továbbá a Ppé. 36. §-a tartalmaz nagyfontosságú újításokat. Ez a §. az úgynevezett delibationalis eljárást, amely eddig Ausztriát kivéve a többi külfölddel szemben fennállott, s amelynek lényege az, hogy a végrehajtást szenvedő a kielégítési végrehajtás elrendelése előtt meghallgatandó, egészen megszünteti. Ennélfogva ha akár osztrák, akár más külföldi bíróságtól jön a megkeresés, a magyar bíróság a végrehajtást szenvedőt a végrehajtás elrendelése előtt nem hallgatja meg. A végrehajtást szenvedő a végrehajtást elrendelő végzés ellen két jogorvoslatot vehet igénybe. Az egyik a felfolyamodás, a másik a kifogás, amelyet a végrehajtást szenvedő akkor vehet igénybe, ha a bíróság a kielégítési végrehajtást a Ppé. 33. §-ában a külföldi közokiratok vógrehajtha tósága tárgyában megállapított rendelkezések ellenére rendelte el. Kimondja azonban a Ppé. 36. §-ának utolsó bekezdése is, hogy »amennyiben nemzetközi szerződós másként intézkedik, ez a §. nem nyer alkalmazást«. III. A végrehajtási jogsegélynek rendezése szerződés útján. 1. Említettem, hogy a Pp. 414. §-a, valamint a Ppé. 33. ós 36. §-a szerint a külföldi bíróság ítéletének érvényességére, különösen a végrehajtásnak külföldi végrehajtható okirat alapján való elrendelésére első sorban az illető állammal fönnálló nemzetközi szerződós irányadó ós az idézett törvényszakaszok csak ily szerződés hiányának esetére állítanak fel szabályokat. Törvényhozásunk tehát abból indul ki, hogy a végrehajtási viszonosság kérdése leghelyesebben nemzetközi szerződés kötésének útján oldható meg. Két állam a kölcsönös érdekeket ós szükségleteket figyelembe véve, közös tárgyalás és megegyezés útján legjobban és legbiztosabban érheti el a kívánt eredményt. Ha mindegyik állam csak egyoldalúan alkotja meg ezeket a szabályokat, amelyek azután egyoldalúan meg is változtathatók, hiányzik az a megbízható alap, amelyre a gazdasági köröknek a nemzetközi forgalomban szükségük van. Ebből az okból azok az államok, amelyek között a gazdasági érintkezés sűrűbb, arra igyekeznek, hogy a végrehajtási viszonosságot szerződés útján biztosítsák. A gazdaságilag erősebb állam az e tekintetben gyöngébb állammal azért igyekszik ily szerződóst kötni, hogy gazdasági körei a hitelezett összegek