Képviselőházi irományok, 1910. XLI. kötet • 1023-1057. sz.

Irományszámok - 1910-1057. Törvényjavaslat az osztrák birodalmi tanácsban képviselt királyságokkal és országokkal a kölcsönös végrehajtási jogsegély szabályozása tárgyában kötött szerződés becikkelyezéséről

1057. szám. 463 magyar állampolgár és a perben való részvételből az eljárás szabálytalansága folytán ki volt zárva*. Itt a törvény a külföldi ítélet érvényességének feltételéül azt tűzi ki, hogy a magyar állampolgárnak az eljáró külföldi bíróság joga szerint a perben módja lett legyen résztvenni. Ha ebből az eljárás szabálytalansága következtében ki volt zárva, a hozott ítélet Magyarországon érvényesnek nem ismerhető el. d) A külföldi bíróság ítélete nem ismerhető el továbbá érvényesnek »magyar állampolgár személyi állapotát tárgyazó perekben * Ez a szabály az 1881 : LX. t.-c. 5. §-ában is megvan. e) A külföldi ítélet nem ismerhető el érvényesnek akkor sem, »ha az ítélet érvényességének elismerése hazai jogerős ítélettel, a közerkölcsiséggel vagy hazai törvény céljával ellenkezik.« Ez a rendelkezés a következő három kelléket kívánja meg a külföldi ítélet érvényének elismeréséhez: Az első, hogy a külföldi ítélet ne ellenkezzék hazai jogerős ítélettel. Nyilvánvaló dolog, hogy ugyanarra az ügyre nézve több ítélet jogereje nam ismerhető el. Ha mégis több ítélet van, a törvény a belföldi ítéletnek nyújt elsőbbséget. A második kellék az, hogy a külföldön hozott ítélet ne ellenkezzék a közerkölcsiséggel. A harmadik pedig, hogy ne ellenkezzék hazai törvény céljával. Azon a címen, hogy a külföldi bíróság ítélete a közerkölcsiséggel vagy hazai törvény céljával ellenkezik, a magyar bíróságnak tág tere nyílik a külföldi ítélet érdemének felülbírálására. A Pp. 414. §-a e tekintetben lényegesen eltér az 1881 : LX. t.-c. 3. §. 2. bekezdésének d) pontjától és 4. §-ától. Ezek ugyanis a külföldi bírói határozat végrehajtását akkor engedik meg, »ha azon teljesítmény, mely a végrehajtás útján érvényesíttetni szándókoltatik, hazai tiltó törvénybe nem ütközik.« Ez a rendelkezés a külföldi ítélet érdemének felülbírálását szűkebb körre szorítja, mint a fentebb említett új rendelkezések. f) Végül a külföldi ítélet akkor sem ismerhető el érvényesnek, »ha az állammal, amelynek bírósága az ítéletet hozta, e részben viszonosság nincs megállapítva, kivéve, ha az ítélet nem vagyonjogi perben hozatott és a pernek belföldön nincs illetékes bírósága. Az igazságügyminiszternek a viszonosság felől tett nyilatkozata a bíróságokra nézve kötelező. E nyilatkozatot kétség esetén hivatalból kell kikérni.« Ebben a rendelkezésben az a fontos, hogy a külföldi ítélet csak akkor ismerhető el érvényesnek, ha a viszonosság azzal az álammal, amelynek bírósága az ítéletet hozta, meg van állapítva. Ez annyit jelent, hogy a magyar állam ós az illető külföldi állam között a viszonosság tekintetében kifejezett kormányhatósági megállapításra van szükség. Az új törvény tehát nem éri be a viszonosság tényleges gyakorlásával. Ha az iránt, vájjon a viszonosság meg van-e állapítva, a bíróságnak kétsége van, az igazságügyminiszterhez kell fordulnia, akinek nyilatkozata a bíróságra kötelező. 3. A mai joggal szemben a további változtatásokat a Ppó. 33. §-a foglalja magában. Ez a §. az 1881 : LX. t.-c. 3., 4. és 5. §-ait, amelyek t. i. az osztrák ós egyéb külföldi közokiratok végrehajthatóságáról rendelkeznek, hatályon kívül helyezi. , A Ppé. 33. §-a is, amint már említettem, első sorban a nemzetközi szerződésekre utal. Szerződós hiányában a megállapított viszonosság esetében végrehajtásnak van helye az idézett 33. §. 1. bekezdésének 1. pontja értelmében külföldi polgári vagy kereskedelmi bíróságnak jogerős bírói határozata vagy ilyennel egyenlő hatályú bírói egyesség alapján. E két rendbeli közokiratok alapján az idézett §. 1. bekezdésének 2. pontja értelmében a