Képviselőházi irományok, 1910. XLI. kötet • 1023-1057. sz.
Irományszámok - 1910-1033. A zárszámadás-vizsgáló bizottság jelentése az 1912. évi állami zárszámadásról és a m. kir. állami számvevőszéknek arra vonatkozó jelentéséről
1033. szám. 233 Vagyonkezelés. (Leltár és mérlegek.) Az állam tiszta vagyonának értéke az 1912. év végével 2.542-008 millió K volt, mely értékálladék a 9.134-854 millió K cselekvő vagyon és a 6.592-846 millió K teher egybevetéséből áll elő. A cselekvő vagyonnak az év elején volt értékét 8.855-386 millió Król 8-530 millió Kval 8.846-856 millió K-ra apasztani, a tehernek az év elején volt értékét pedig 6.390864 millió K-ról 7-360 millió K-val 6.398-224 millió Kra ^helyesbítés* címén fel kellett emelni, mihez képest — a fentieket is figyelembe véve — az 1912. évi gyarapodás a cselekvő vagyonnál 287-998 millió Kt, a tehernél 194-622 millió Kt, a tiszta vagyonnál pedig 93-376 millió Kt tett. A cselekvő vagyon részei az 1912. év végével a következők, megjegyezvén, hogy a zárjelek között feltüntetett összegek az év folyamán beállott értékgyarapodást (-}-) és értékfogyasztást (-) jelentik: ingatlanvagyon ....... 5.185-065 millió K (+ 227-047); hasznos jogok . . . . . . . 471-655 » » (— 2-840); termesztmények, anyagok, szerek és eszközök 632-289 » » (+ 36-339); készpénz . 213-955 » >- (— 10-144); értékpapírok . 354-593 » » (+ 10-466); állami követelések ... . . 712-878 *-, » (+ 19-921); cselekvő hátralékok készpénzben 1.563-304 » » (+ 17-339); és cselekvő hátralékok értékpapírokban . 1-114 » » (— 3-130). Az állami teher az 1912. év végén 5.520-569 millió K állami adósságból (+ 113-548 millió K), 888-348 millió K terhelő készpónzhátralékból (+ 83-966 millió K) és 183-927 millió K terhelő értékpapirhátralékból (— 2-892 millió K) állott. E tételek közül kétségtelenül legfontosabb aá állami adósságok számlája, amelyen a bruttó gyarapodás tulajdonképen 131-261 millió K volt, ezt azonban 17713 millió Kt tevő fogyatkozás, illetve törlesztés leszállítja a fentebb tiszta gyarapodásként megjelölt 113*548 milliókoronára. A 131-261 millió K bruttó adóssággyarapodásból 119-975 millió K a törvényhozás felhatalmazása alapján 4°/o-os magyar járadékkötvények helyett átmenetileg kibocsátott 106 millió német birodalmi márka névértékű 4 1 /2°/o-osállami pénztári jegyekre esik, amivel szemben azonos összegű rendkívüli pénzbevétel áll, — míg a többi 11-286 millió K, az »egyes tárcákat terhelő adósságok« számláján fordul elő gyarapodásként, de nem pénzbevétellel, hanem részben ingatlan és ingó vagyonnal, részben pedig értékpapír gyárapodással van ellensúlyozva. A pénz- ós egyéb vagyonkezelés bírálatának fontos mozzanata megállapítani azt, hogy az összes pénzkiadásokból mennyi fordíttatott vagyongyarapításra és az összes pénzbevételeknek mekkora összege ered vagyonfogyatkozásból? A zárszámadás jövedelmi mérlege szerint a vagyongyarapításrafordított pénzkiadások összege 384-786 millió Kt, a vagyonfogyatkozásból eredő pénzbevételek összege pedig 206-781 millió Kt tett. Ezen az alapon. Képv. iromány. 1910—1915. XLI. kötet. 30
