Képviselőházi irományok, 1910. XLI. kötet • 1023-1057. sz.
Irományszámok - 1910-1033. A zárszámadás-vizsgáló bizottság jelentése az 1912. évi állami zárszámadásról és a m. kir. állami számvevőszéknek arra vonatkozó jelentéséről
230 1033. szám. ezüstérmék vereteséhez szükséges fémbeszerzésekre előirányzott 20 millió K az 1912. év folyamán csak részben használtatott fel, minélfogva a várt pénzverési bevételi többlet is az előirányzaton lényegesen alul maradt. Az állategészségügynél a bevéli visszamaradás 350 ezer K, amit az okozott, hogy a sertéspestis ellen való szérum termelése az 1912. év január havában a Phylaxia szérumtermelő részvénytársaságnak adatott át. Ezzel szemben azonban a sertésvósz ellen való védekezési kísérletek összes költségeire engedélyezett 400.000 K hitel is csak 8.499 K 95 f erejéig vétetett igénybe a részvénytársasághoz beosztott m. kir. állatorvosi személyzet illetményeire,, mely illetmények is azonban a részvénytársaság részéről később megtéríttettek. A főbb bevételi többletek a következők: a rendes kezelésben a jogilletóknél 39-650 millió K, az egyenes adók és földtehermentesítési pótlókoknál 34843 millió K, az állami vasgyáraknál. 28-748 millió K, a m. kir. államvasutaknál 20-800 millió K, a fogyasztási ós italadóknál 17-907 millió K, a pénzügyi tárcát illető különféle bevételeknél 9-949 millió K, a dohányjövedéknél 8 716 millió K, a bélyegnél 4-488 millió K, az állami erdőknél 3-372 millió K, a posta, távírda és távbeszélőnél 2406 millió K, az országos betegápolási alapnál 1-570 millió K, az állattenyésátesés tejgazdaságnál 1-405 millió K, az állami nyomdánál 1'174 millió K, a m. kir postatakarékpénztárnál 995 ezer K, az állami lótenyészintézeteknél 963 ezer K, a díjaknál 853 ezer K, a sójövedéknól 503 ezer K, a büntetéspénzek országos alapjánál 476 ezer K, a budapesti egyetemi klinikáknál 398 ezer K, a ménesbirtokgazdaságok, gödöllői koronauradalom és palánkai csikótelepnél 365 ezer K, az aldunai m. kir. hajózási hatóságnál 333 ezer K, a budapesti kir. egyetemnél 303 ezer K, az előlegezések a vasúti kamatbiztosítás alapján ágazatnál 297 ezer K, az országos büntetőintézeteknél 218 ezer K, a sótermelésnél 217 ezer K; a rendkívüli bevételeknél: az állami előlegeknél 4822 millió K, a m. kir. államvasutaknál 4'527 millió K, az állami jószágok és telepítési szolgálatnál 867 ezer K, a mezőés közgazdaság különböző ágainál 280 ezer K. . • A fentebb fel nem sorolt eltérések kisebb összegűek és kevésbé jelentősek. Egybefoglalván az eddigieket és összehasonlítván az 1912. év túlkiadásait és előirányzatnélküli kiadásait az előző évek hasonló természetű hiteléltéreseivel, tapasztaljuk a következőket: Bruttó Előirányzatnélküli Mpo-tíiWítá<5 Összes nettó túlkiadás kiadás Megtakarítás kiadási többlet 1908-ban 86859 millió K, 80-301 millió K, 55-777 millió K, 111-383 mililó K. 1909-ben 80-945 » » 113590 » » 68-402 » » 126133 > » 1910-ben 105-541 » » 59-198 * » 125207 » » 39532 » » 1911-ben 66-007 » » 33-935 » ,• 57-911 » » 42-031 » » 1912-ben 82-532 » » 81-010 » » 62-071 » » 101-471 •> Mint a fentiekből kitetszik, az 1912. évben úgy a túlkiadások, mint az. előirányzatnélküli kiadások is az előző esztendővel szemben tetemes emelkedést mutatnak, mindazonáltal az utóbbi öt év keretében a megtakarításoknak is figyelembe vételével, a tiszta eredmény még mindig jóval kedvezőbb az 1908. és 1909. évieknél. Bár a kormányt az államháztartás vitelében a legszigorúbb takarékosság vezérelte, mégis a rendkívüli külpolitikai viszonyokra való tekintettel a
