Képviselőházi irományok, 1910. XLI. kötet • 1023-1057. sz.

Irományszámok - 1910-1033. A zárszámadás-vizsgáló bizottság jelentése az 1912. évi állami zárszámadásról és a m. kir. állami számvevőszéknek arra vonatkozó jelentéséről

1033. szám. 231 közösügyi ós honvédségi szükségletek kielégítésével, — továbbá az állam­vasutak és vasgyárak üzemének nagymérvű emelkedésével, — az elemi csa­pasokkal sújtott lakosság súlyos helyzetének enyhítésével, — valamint egyéb, a, zárszámadási jelentésben tüzetesen ismertetett körülmények folytán szük­ségszerűen előállott az a helyzet, hogy a halasztást nem tűrő szükségletek kielégítését a költségvetési hitelek keretén tűi, mint túlkiadá-jokat, illetve •előirányzatnólküli kiadásokat kellett teljesíteni. Megjegyzi a bizottság, hogy a szóban levő kiadásoknak halaszthatatlan voltára való tekintettel, a kormány nem tehetett eleget az állami számvitelről •szóló 1897. évi XX. t.-c. 16. §a azon követelményének, hogy a szükségletek kielégítésére a törvényhozástól pót-, illetve rendkívüli hiteleket eszközöljön ki. Minthogy pedig a bizottság a tényleg előfordult túlkiadásokat ós elő­irányzat nélküli kiadásokat kellően megokoltaknak találta, ezeket tudomásul vette és alábbi határozati javaslat szerint azokra nézve a kormánynak a fel­mentvényt megadandónak véli. Az eddig tárgyaltakon kívül előfordultak az 1912. évien oly eltérések is a költségvetéstől, melyek tálkiadást ugyan nem okoztak, de amelyek a fennálló tör­vényes szabályok szempontjából mégis igazolást igényelnek az országgyűlés előtt Ezek közül a legfontosabbak a költségvetésileg megállapított személyzeti és fizetési állományrendszertől való eltérések (lótszámtúllépések). Az ilyen eltérések is érintvén a törvényhozás budgetjogát és maradandó pénzügyi kihatással is birván, a bizottság azokat annál is' inkább teszi meg­jegyzés tárgyává, mert az állami számvitelről szóló 1897. évi XX t.-cikk 33. §-a szerint is csak olyan járandóságot szabad utalványozni, mely a jóvá­hagyott személyzeti és fizetési állományrendszeren alapszik. A kormány a múltban előfordult eltéréseket — alaposan megokolván ós jövőre nézve meg­nyugtató nyilatkozatot tevén, a bizottság a kezelésnek ezt a részét is tudo­másul vette és a felmentvényt ezekre az eltérésekre is kitérj esztendőnek tartja, aminthogy a kormánynak a't. Ház a felment vényt az 1911. évi zárszám­adásoknál is tette. A nyugdíjakat és kegyelmi úton engedélyezett ellátásokat, — amikre nézve az állami számvevőszék által előterjesztett névszerinti kimutatás részletes ada­tokkal szolgál, — vizsgálat alá vévén, a bizottság megjegyzi, hogy e helyen az állami számvevőszéknek azon újításával találkozunk, amely szerint most már az engedélyezett kegyelmi ellátások a zárszámadást kisérő jelentésben egyé­nenként fel nem soroltatnak, hanem ezek a nyugdíjasoknak imént említett névszerinti kimutatásában akként vannak feltüntetve, hogy ott a »Jegyzet« hasábban közöltetnek azok a méltányossági körülmények is, amelyekre a kormány a kegyelmi ellátás ügyében legfelsőbb helyre tett javaslatát esetről­•esetre alapította. Ez a módosítás is azok közé tartozik, amelyeket az állami számvevőszék a zárszámadási közlemények egyszerűsítése szempontjából szükségesnek tartott. Minthogy a nyugdíjasok névszerinti kimutatása újabb szerkezetében a zárszámadási jelentés számottevő egyszerűsítését eredményezi, mi mellett azonban a kedvezményes ellátások elbírálásához szükséges adatok továbbra is rendelkezésre állanak s minthogy az 1912. évi nyugdíj kezelésre nézve egyébként sem merült fel észrevétel, a bizottság a kezelésnek ezt a módját elfogadásra ajánlja. A kormány hitelkezelésóről nyújtott kép nem volna teljes, ha a bizott­ság nem terjeszkednék ki e helyen a hitellekötésekre is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom