Képviselőházi irományok, 1910. XLI. kötet • 1023-1057. sz.

Irományszámok - 1910-1033. A zárszámadás-vizsgáló bizottság jelentése az 1912. évi állami zárszámadásról és a m. kir. állami számvevőszéknek arra vonatkozó jelentéséről

1033. szám. 223 Vizsgálván a kormány hite]kezelését, tapasztaljuk, hogy nagyobb összegű túlkiadások és előirányzat nélküli kiadások mellett előfordultak tekintélyes megtakarítások is, amelyeknek egjdoevetósóből állnak elő a tiszta hiteltúllépések s illetve a tiszta hitelmegtakarítás. A tiszta hiteltúllépós, mint fentebb láttuk, a rendes kiadásoknál 53*925 millió K-t, az átmeneti kiadásoknál 36'898 millió K-t és a beruházásoknál 10648 millió K-t tett, mert a túlkiadások és az előirányzatnélküli kiadások bruttó összege a rendes kezelésben 104'707 millió K-t, az átmeneti kezelésben 47*549 millió K-t és a beruházásoknál 11285 millió K-t tett, amivel szemben viszont más ágazatoknál a rendes kezelésben 50'782 millió K, az átmeneti kezelésben 10.651 millió K és a beruházásoknál 637 ezer K megtakarítás volt. A bizottság a hite leltérések nagyobb tételeit -és főbb okait a következőkben jelenti be a t. Háznak : A rendes kezelésien a legnagyobb összegű hiteleltérést az állami vasutak tüntetik fel 28-979 millió K-val, aminek oka főképen az, hogy a lebonyolított nagyobb forgalom természetszerűleg a kiadások emelkedését is elkerülhetetlenné tette. Ehhez járultak azonban a kereskedelemügyi minister indokolásában részletezett egyéb okok és rendkívüli körülmények is, amelyekből folyólag — csak a nagyobb tóteleket említve — a napibéreseknél 6-722 millió K, a nyugdíjintézet ós betegsegélyző pénztárhoz való hozzájárulásnál 3*646 millió K, a vonatkísérő és mozdonyszemélyzet kilométer- és órapónzeinél 1-713 millió K, a havi és napidíj ásóknál 627 ezer K, a hivatali, irodai szükségletek és hírlapi hirdetéseknél 1-069 millió K, a hivatali helyiségek bérénél és fentartásánál 424 ezer K, a vontatási szolgálatnál 5-902 millió K, a vasútvonalak és pályaudvarok üzletvitele és használatáért, valamint a forgalmi eszközök használatáért fizetendő összegeknél 3 652 millió K, az anyagszertári szolgálatnál 2-174 millió K, az állomási szolgálatnál 2'119 millió K, a magas építménynél 605 ezer K, az alépítménynél 465 ezer K, a műhelyi szolgálatnál 218 ezer K, a tűz-ós elemi károk okozta kiadásoknál 4-219 millió K többkiadás keletkezett, ezenkívül anyagszerek gyarapítására 5 559 millió K előirányzatnélküli kiadás utalványoztatott Jelentékeny a túlkiadás—23969 millió K — az állami vasgyáraknál is, a gyárak kedvezőbb foglalkoztatásának és termelésének természetes folyamányaképen. A közutaknál mutatkozó 3-561 millió K többkiadás oka az, hogy Alsófehér, Bereg, Besztercze-Naszód, Csik, Fogaras,'. Háromszék, Kisküküllő, Kolozs, Krassó-Szörény, Máramaros, Maros-Torda, Sáros, Szatmár, Szolnok-Doboka, Temes, Törda-Aranyos, Udvarhely, Ugocsa, Ung és Zemplén vármegyék területén az 1912. évben ismételten előfordult nagy esőzések, felhőszakadások ós árvizek egyrészt a közutakat és az azokon levő műtárgyakat nagy mértékben megrongálták, másrészt az érdekelt törvényhatóságok közúti alapjai és az érdekelt községek a helyreállítási költségek fedezésére képtelenek lóvén, rendkívüli segélyezésben voltak rószesítendők. A nyugdíjaknál 2-894 millió K-val haladta meg a tényleges szükséglet az előirányzatot, a bekövetkezett újabb nyugdíjazások ós engedélyezett kegyelmi ellátások utalványozása folytán. A posta távírda és távbeszélő 2402 millió K túlkiadását a költségvetés szerint tervezetnél nagyobbmérvű forgalom okozta, aminek nyomában úgy a személyi járandóságok (főleg a kisegítő munkaerők napidíjai, bérei és rendkívüli munkadíjai), mint a dologi és üzemi kiadások, ezek közt a külföldi leszámolásokból és leltári tárgyak, valamint üzemi anyagok beszerzéséből eredő kiadások is, tetemesen emelkedtek. A fogyasztási- és italadóknál 2-171 millió K-t tesz a túlkiadás, főleg azért, mert az 1912. évi költségvetési irányzat abban' a feltevésben készült,