Képviselőházi irományok, 1910. XLI. kötet • 1023-1057. sz.
Irományszámok - 1910-1033. A zárszámadás-vizsgáló bizottság jelentése az 1912. évi állami zárszámadásról és a m. kir. állami számvevőszéknek arra vonatkozó jelentéséről
224 1033. szám hogy a szeszadóról szóló 1908. évi XXVIII t.-cikk már teljesen hatályba léphet s ennek következtében a szeszadó után kamatleszámítolás már nem. fog adatni, illetőleg a mezőgazdasági szeszfőzdék már csak a 4 K-val leszállított jutalmakban fognak részesülni; továbbá a borital- ós húsfogyasztási adó beszedésének jogáért a segélyezésre szorult városok részéről fizetendő megváltási összegek emelkedése s a húsfogyasztási adópótlékbevételeknél előállott visszamaradások folytán egyes városok részére a fennálló törvényes rendelkezéseknek megfelelően nagyobb összegek voltak utalványozandók, mint amilyen összegek az előirányzat' összeállításánál számításba vétettek. -Az állami erdőkre 1-398 millió K-val fordított többet a kormány, mint amennyi előirányozva volt, amely túlkiadásnak legnagyobb része 1296 millió K az. üzemi és gazdálkodási kiadásokra esik. A túlkiadást előidéző számos konkrét ok közül kiemelkedik az, hogy a besztercebányai, kolozsvári, liptóujvári^ tótsóvári és zsarnóczai erdőkerületekben az 1912. óv tavaszán ós őszén fellépett szélviharok nagymennyiségű faanyagot döntöttek le, melynek kiterme lését és szállítását fontos gazdasági és pénzügyi okoknál fogva elhalasztani nem lehetett, nehogy a. széldöntött faanyag a késedelmes kitermelés folytán megromolják és ezáltal a kincstárt érzékeny veszteség érje. Az állami lótenyés zintézetek rendes kezelésében 1 "379 millió K túlkiadást tüntet fel a zárszámadás, amely túlkiadások legnagyobb része a dologi kiadásokra esik, nevezetesen a lovak vásárlására, mert a telivér fedező-anyagnál érzett hiány pótlása végett ez idén is több megfelelő apaállatot kellett beszerezni, de fokozta a túlkiadást a takarmányárak emelkedése is. A. * Pénzügyi tárca különféle kiadásai« 1242 millió K túlkiadással zárultak, amennyiben az egyes megtakarítások mellett a nyomtatványelőállítási költségeknél, részben az egyenesadóreformmal kapcsolatosan 652 ezer K, a közigazgatási hatóságok által kiszabott kihágási büntetéspénzekből a m. kir. kereskedelemügyi, földmívelósügyi és az igazságügyi tárcát illető összegnél átfutó tételképen 448 ezer korona ós az elévült, annak idején a kincstár javára végleg elszámolt de az igényjogosultak jelentkezése folytán ismét kiutalványozott bírói és pénzügyi letétek visszafizetésénél 232 ezer K oly kiadás keletkezett,, mely e^relátható nem volt. A közbiztonsági és közrendészeti szolgálatra fordított •kiadások 696 ezer K-val haladják meg a törvényhozás által engedélyezett hitelt az 1912. évben ismételten előfordult zavargások, továbbá a viharok okozta pusztítások, az árvizek és tűzveszélyek alkalmával kirendelt katonai karhatalom után felmerült költségek- utalványozása folytán. A doMnyjövedéknél az 1912. évi költségvetési hitel 693 ezer koronával bizonyult elégtelennek, mert egyrészt a Balkán-félszigeten bizonytalanná vált helyzet következtében a török dohányokból nagyobb mennyiségű készletnek beszerzésérői kellett gondoskodni, másrészt a fogyasztás emelkedése folytán a gyártással járó kiadások is szaporodtak. A m kir. csendőrség túlkiadása 571 ezer K, melyet legnagyobb részben a csendőrségnek a rendkívüli belpolitikai viszonyok miatt Budapestre történt nagyobb és tartósabb összpontosítása, valamint a külpolitikai bonyodalmak miatt az ország déli határszélén szükségessé vált intézkedések, továbbá az őrsökről elvont csendőr- . legénységnek 2 000 főnyi hadseregbeli és honvédségi legénységgel törtónt pótlása okozott. Az állami elemi népiskoláknál kimutatott 561 ezer K túlkiadás okát a vallás- és közoktatásügyi minister azon általános kedvezőtlen gazdasági viszonyokra vezeti vissza, melyeknek kényszerítő hatása alatt nem lehetett kitérni az állami elemi iskolák egyes dologi szükségleteit szolgáló összegek, utalványozása elől. Különösen emelendők < voltak az állami elemi iskolák
