Képviselőházi irományok, 1910. XLI. kötet • 1023-1057. sz.

Irományszámok - 1910-1030. Törvényjavaslat az állami szabályozás alá nem eső folyók kártételei ellen teljesítendő munkákról és e munkákra nyujtandó segélyekről

192 1030. szám. lehet létesíteni, viszont minden kétségen felül áll az, hogy : e^ek a többé­kevésbé katasztrophális jellegű árvizek sem végeztek volna oly nagy rombo­lást, ha a folyók ós patakok, amelyeken lezúdultak, nincsenek mai rende­zetlen, sőt helyenkint elfajult állapotukban, hanem kellőképen szabályo­zottak és partjaikon vagy árterükön ott, ahol arra szükség van, védmuvek állnak. Az árviz lezajlása után kötelességemnek ismertem felvételeket végez­tetni annak megállapítására, hogy az országnak azoknál a folyóinál illetőleg folyórészeinél, amelyek az állami kezelésen kívül vannak ós nem fognak — az 1908 : XLTX. t.-c. 1. §-ának első bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében — államilag szabályoztatni, mily munkálatok volnának szükségesek annak eléréséhez, hogy e folyók és patakok völgyei legalább is a nagyobb kártótelektől mentesek legyenek. Erről való gondoskodás annál szükségesebb, mert az ország egyes viz­vidékei, így különösebben a Királyhágón túl fekvők, valamint a Tisza folyó felső részére esők, nemcsak oly abnormis időjárási viszonyok között szen­vednek súlyos csapásokat, mint a minők 1913. évben uralkodtak, hanem már közepesebb árvizek felléptekor is. A végzett felvételek alapján készített általános, tájékoztató tervekhez tartozó költségszámítások végeredményét az I. számú mellékletet képező kimutatás tünteti fel, amelyet kiegészít a II. számú mellékletként csatolt térkép. E kimutatás szerint 120 millió K-val számítható az az összeg, amelyet a jelzett célból szükséges munkálatok, nevezetesen az ártérbe eső községek belterületének biztosítására emelendő védmuvek, a végrehajtandó mederrende­zések és partbiztosítások, a malomgátak rendezése, a mederrendezésekkel kap­csolatos hídépítések, valamint a íőbb vízfolyások mellékágainak rendezése igényelnek. Legfontosabb és első sorban megoldandó feladat azoknak a községeknek (városoknak) megfelelő vódművekkel való ellátása, amelyek belterületei egész­ben vagy részben az árvizektől való elöntésnek ki vannak téve. A III. sz. alatt mellékelt kimutatás szerint nem kevesebb, mint 374 község szo­rul az árvizek betörése ellen védelemre. A belsőségek védelmére vég­zendő munkálatok költségszükségletét a kimutatás 16,612.000 K-val tün­teti fel; 34,571.500 K volna szükséges a mederrendezések, 40,997.500 K pedig a partbiztosítások keresztülvitelére; 3,339.000 K-val van felvéve a malomgátak rendezése, aminek fogana­tosítása a kérdéses folyóvizek legnagyobb részénél mellőzhetlenül szükséges, medrük elfajult állapotának megszüntethetése végett; 5,522.500 K-val vannak előirányozva a hidakon, a mederrendezések foly­tánvagy azok helyes keresztülvitele érdekében szükséges átalakítási munkálatok; végül 18,957.500 K-val van felvéve azoknak a munkálatoknak költsége, amelyeket a íőbb vízfolyások mellékágain volna szükséges végrehajtani. A mellékágakon végzendő munkálatok közül ki kell emelnem a Temes és a Bega felső részeinek mellékfolyásain tervezetteket, amelyek keretébe víztárolók építése is fel van véve és pedig egy a Temes , kettő a Bega­völgyön. A Temes folyó 1912. évi rendkívül nagy árvizének lezajlása alkalmával szerzett tapasztalatok annak megállapítására vezettek, hogy ily nagy árvizek ellen a Temes—Begavölgyet kellően biztosítandó, a Temes ós Bega töltéseinek

Next

/
Oldalképek
Tartalom