Képviselőházi irományok, 1910. XLI. kötet • 1023-1057. sz.
Irományszámok - 1910-1030. Törvényjavaslat az állami szabályozás alá nem eső folyók kártételei ellen teljesítendő munkákról és e munkákra nyujtandó segélyekről
1030 szám. 193 emelése helyett e folyók felső részeinek mellókfolyásain létesítendő víztárolók; építéséhez kell folyamodni és pedig árinál inkább, mert a Temes folyó töltésekkel már el nem látott felső részén fekvő Lúgos ós Karánsebes városok, valamint a fenyegetett többi községek is csak a tárolás foganatosításával védelmezhetők meg sikerrel az árvizek pusztításai ellen. E víztárolókat egészen államköltségen tervezem megépíteni, tekintettel egyfelől arra, hogy államtulajdont képező Bega-csatorna árvizeinek az 1902:XXII. t.-c. rendelkezései értelmében a Temes folyóba történő átvezetése folytán válik szükségessé a lehetőséghez képest orvosolni azt a súlyos helyzetet, amely a Temes —Begavölgyi társulatnál előáll, ha a Temes legnagyobb árvize idején a Bega legnagyobb vizét is a Temes töltései között kell levezetni, másfelől pedig annak figyelemmel tartásával, hogy a tervezett víztárolók a Bega-csatorna hajózó és öntöző vizeinek biztosítására, illetőleg növelésére is szolgálni fognak. Az anyagi áldozatok, amelyeket e vízrendezési és védelmi munkálatok — a megejtett költségszámításoknak az előbbiekben ismertetett eredményei szerint — igényelnek, általánoságban messze felülhaladják az azokban érdekelteknek teherbíró képességét. Az esetek legnagyobb részében nem lehetett arra számítani,' hogy e befektetések terhét az érdekeltek önerejükből vagy csak csekély mérvű támogatással képesek legyenek elviselni. , A javaslat tárgyát képező folyók, folyórészek ós patakok völgye általában keskeny, következésképen az érdekeltség köre is sokkal szűkebb, mint a síksági részekre eső, tágas völgyeletű folyóknál. De a célbavett munkálatok nem is idézhetnek elő oly nagymérvű direkt értékemelkedést, mint aminőt a síksági folyók mentén, az árvizek ellen emelt vódőművekkel elérni lehetett, amely nagy értékemelkedés nagy terhek viselésére is képessé tehette az érdekelteket. # Ilynemű — az egész völgyre kiterjedő — teljes ármentesítés ugyanis amazoknál, a lényegileg eltérő viszonyoknál fogva, nem valósítható meg és a helyesen felfogott cél csakis az lehet, hogy a községi belterületeknek külön védművekkel való feltétlen biztosításán kívül a káros kiöntések esélye — a medrek rendbehozatalával ós jövőben való kellő karban tartásuk biztosításával — a lehetőségig csökkentessék. Ennek elérésére azonban annál nagyobb súlyt kell helyezni, mert mentől inkább halad előre mezőgazdaságunk belterjességben, annál inkább növekszik jelentősége a folyók és patakok által rongált és pusztított völgy talpaknak, melyek talajuk összetételénél és nedvességi állapotánál fogva a legjobb termőföldeket szolgáltatják. .A jelzett körülmények között arra, hogy az állami szabályozás alá nem eső folyóknál, folyórészeknól és patakoknál célirányos és rendszeres munkálkodás indulhasson meg, csakis akkor kerülhet sor, ha jelentékeny állami segélyek nyujthatására megfelelő fedezeti alapot alkotunk. A helyzetek különböző alakulatai kizárják azt, hogy a segélyezésekre mindenütt ugyanaz a mérték legyen alkalmazható. Egyes esetekben már a költségek 25 ü / 0-áig terjedő segélylyel vagy még ennél is csekélyebb támogatással lehetséges lesz biztosítani a munkálatok végrehajtását, viszont más esetekben ennek eléréséhez 50, 60, 70°/ 0-os, sőt kivételesen még nagyobb segélyre is szükség lesz. Nagy általánosságban azt véve zsinórmértékül, hogy az összes szükségletként kimutatott 120 millió K felének állami segélyekkel történő fedezésével a programmot meg lehet valósítani: a törvényi avaslat 1. §-ában 60 millió K Képv. iromány. 1910—1915. XLI. kötet. 25
