Képviselőházi irományok, 1910. XL. kötet • CLXVIII-CCVI. sz.

Irományszámok - 1910-CLXX. Törvényjavaslat az esküdtbiróság előtti eljárásra és a semmiségi panaszra vonatkozó rendelkezések módosításáról

OLXX. szám. 13 ról, s ha a vádlott siketnóma, arról, volt-e a vádlottnak az elkövetés idején a cselekmény bűnösségének felismerésére szükséges belátása, a súlyosító és enyhítő körülményekről, a közokirattal bizonyított olyan okról, amely súlyosabb vagy enyhébb büntetési nem vagy büntetési tétel alkalmazását vonja maga után, továbbá a törvényben meghatározott biztonsági rendszabályok alkalmazásáról, végül arról, hogy a vádlott volt-e már büntetve, az esküdtekhez kérdést intézni nem szabad. Ezeket a kérdéseket a bíróság az esküdtek meghallgatása nélkül az ítéletben dönti el. 10. §. A 6—9. §-okban meghatározott kérdések szerkesztésénél az 5. §. rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni. Azt a ténykérdést, amely a beszámítás és a büntethetőség jogkérdésének, valamint a súlyosabb vagy enyhébb büntetési nem vagy büntetési tétel alkalmazására vonatkozó jogkérdésnek alapjául szolgál, a bíróság belefoglalhatja az 5-8. §-ok értelmében szerkesztett ténykérdésbe. 11. §• Az oly indítványt, amely arra irányul, hogy a bíróság valamely az ügy megítélése szempontjából döntő jelentőségű ténykörülményt a ténykérdésbe felvegyen (5. §.), vagy hogy valamely külön kérdést feltegyen, csak a törvényből merített ok alapján, vagy akkor szabad elutasítani, há az erre irányuló indítványnak megfelelő ténybeli adat a főtárgyalás folyamán nem merült föl. í 12. §. A megállapított kérdések felolvasása után következnek a perbeszédek. A perbeszédek után az elnök az esetleg újra, vagy módosítva megállapított kérdéseket aláírja és semmisség terhe alatt ismét felolvastatja. Ezután következik az elnök fejtegetése s az esküdtek tanácskozása és határozathozatala. 13. §. A fejtegetésnél az elnökön kívül csak a bírói tanács másik két tagja, az esküdtek, a jegyző, a vád képviselője, a sértett vagy képviselője s a vádlott és védője van jelen. Az elnök a kérdéseket abban a sorrendben olvastatja fel és fejtegeti, amelyben a bíróság megállapította és ha indokoltnak tartja, egyszerre több kórdóst is felolvashat és fejtegethet. Fejtegetésében kiterjeszkedik azokra a jogi kérdésekre, amelyeket az esküdteknek megoldaniuk és azokra a törvényekre, amelyeket alkalmazniuk kell, úgyszintén azokra a szempontokra, amelyek a törvénynek a vád tárgyává tett bűncselekményekre való alkalmazásánál irányadók; nem szabad azonban véleményt nyilvánítania sem a bizonyítás eredményéről, sem a bizonyítékok mórlegeléséről. A fejtegetés után az elnök megkérdezi az esküdtektől, hogy egyes kérdésekre e bekezdésnek megfelelő bővebb felvilágosítást nem kívánnak-e?