Képviselőházi irományok, 1910. XL. kötet • CLXVIII-CCVI. sz.

Irományszámok - 1910-CLXX. Törvényjavaslat az esküdtbiróság előtti eljárásra és a semmiségi panaszra vonatkozó rendelkezések módosításáról

14 CLXX. szám. Akármelyik esküdt kívánságára az elnök az előbbi bekezdés értelmé­ben minden jogi felvilágosítást e fejtegetés után is megadni köteles. Az elnök fejtegetését senki sem szakíthatja félbe ós amiatt senki sem szólalhat fel. Az elnök fejtegetését, ha amiatt perorvoslatot jelentettek be, a jegyző­könyvbe fel kell venni. 14. §. ,;. .'; Az elnök fejtegetése után a bírói tanács másik két tagjának, a vád kép­viselőjének, a sértettnek vagy képviselőjének, a vádlottnak és védőjének el kell a termet hagynia; az esküdtek tanácskozásánál és határozathozatalánál az esküdteken kívül semmisség terhe alatt csak a bíróság elnöke és a jegyző van jelen. A tanácskozás megkezdése után az esküdtek közül a teremből az elnök írásbeli engedélye nélkül mindaddig senki sem távozhatik, amíg határozatu­kat meg nem hozták. A bíróság azt az esküdtet, aki e szabályok ellen vét, kétszáz koro­náig terjedhető pénzbírsággal büntetheti; az ellen pe'dig, aki az esküdttel az elnök írásbeli engedélye nélkül érintkezik, huszonnégy óráig terjedhető elzá­rást állapíthat meg. - 15. §. Az esküdtek tanácskozását a bíróság elnöke vezeti és gondoskodik a tanácskozás rend]érői s szabadságáról. Valahányszor azonban az elnök újabb felvilágosítást nyújt vagy újabb fejtegetésbe bocsátkozik, a bírói tanács másik két tagja, a vád képviselője, a sértett vagy képviselője, a vádlott és védője a teremben újból elfoglalja helyét. . Ha legalább öt esküdt szükségesnek tartja, hogy a bíróság a kérdéseket megváltoztassa, kiegészítse vagy új kérdést tegyen fel, az elnök a főtárgya­lást újból megnyitja s a bíróság az indítványra a feleket meghallgatja és határozatot hoz. A határozat után az esküdtek folytatják a tanácskozást. 16. §. Az esküdtek a tanácskozás befejezése után titkosan egyenként leadják szavazatukat. A szavazatokat az elnök a jegyzővel együtt összeszámlálja ós a szava­zatok arányát az egyes kérdések mellett feljegyzi. Az esküdtek oly határozatához, amely az 5—9. §-ok értelmében feltett ténykérdésre vagy jogkérdésre igenlő választ ad, vagy amely a beszámítást kizáró vagy a büntethetőséget megszüntető okot nem állapítja meg, vagy amely a büntető törvények külön rendelkezései értelmében súlyosabb bünte-

Next

/
Oldalképek
Tartalom