Képviselőházi irományok, 1910. XXXVIII. kötet • 973-989. sz.

Irományszámok - 1910-980. A közigazgatási bizottság jelentése a belügyminisernek az országgyülési képviselőváélasztó kerületek számának és székhelyének megállapitásáról szóló törvényjavaslata tárgyában

980. szám. 229 980. szám. A közigazgatási bizottság jelentőse a belügyministernek az országgyűlési képviseló'választó kerületek számának és székhelyének megállapításáról szóló törvényjavaslata tárgyában. Tisztelt Képviselőház! Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1913. évi XIV t.-c, mely a választói jog előfeltételeiről, a választók összeírásáról és a váiasztói jog gyakorlásáról intézkedik, nem vette fel intézkedései körébe a választókerületek megalkotását és beosztását Üirre vonatkozólag az idézett törvénycikk 21. §-a kimondja, hogy ezen kérdésről külön törvény fog rendelkezni. A törvény 154. §-a pedig úgy intézkedik, hogy az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény a választókerületekről szóló törvónynyel együttesen fog életbe lépni. A/. 1913. évi XIV. t.-c. intézkedéseinek felel meg a belügyminister akkor, a midőn a választókerületek számának és székhelyének megállapitásáról törvényjavaslatot terjeszt a képviselőház elé. A választói jogról szóló törvény, midőn megemlített intézkedésével szükségesnek jelezte, hogy az eddigi kerületi beosztás módosíttassák, abból a köztudomású tényből indult ki, hogy hazánkban jelenleg a választókerületek között népességük, illetve a bennük szavazó választók száma szerint a legnagyobb aránytalanságok mutatkoznak. Ha összehasonlitjuk a bereczki vagy széki választókerületeket, melyekben alig van több 100 szavazónál, a székesfőváros VI. ós VII. kerületével, a melyek 17.000, illetve 18.000 választót foglalnak magukban, megállapíthatjuk, hogy a kerületek között akkora az aránytalanság, hogy a jelenlegi beosztás továbbra fenn nem tartható. Már a választókerületek beosztásáról legutoljára rendelkező 1877. évi X. t.-c. sem állapította meg a kerületeket olyanformán, hogy azok arányosaknak lennének mondhatók. Már akkor találunk 8 olyan kerületet, melyekben a választók száma meghaladja a 4.000-et és 2 olyan kerületet, a melyekben a választók száma a 300-on alul marad. A törvény megalkotása után pedig