Képviselőházi irományok, 1910. XXXVII. kötet • 968-972. sz.

Irományszámok - 1910-968. Törvényjavaslat a Magyar Királyi Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársasággal kötendő szerződés beczikkelyezéséről

Ö6Ő. szám. 39 társaság állami támogatását évi 900.000 K-val emeli, a szerződéses szolgálatot évi 444.066 járatkilométerrel növeli, ugy hogy az uj szolgálat, melyből egy járatkilométerre 2 K 03 f segély esik, az eddigi segélyaránnyal szemben valamivel még olcsóbb. Az uj szerződés az államkincstárra nézve ezenfelül még kedvezőbb azon okból is, mert az évi 300.000 K-nyi segélyt, mely a megszűnő államvasuti egyezmények által nyújtott támogatás ellenértékőül számíttatott, a társaság csak azokban az években fogja igénybe vehetni, amelyekben állami jóváhagyást igénylő mérleg-, számlái szerint rendes államsegélye mellett 5% osztalékot nem lenne képes fizetni.

1 '. Valamennyi vállalat szerződése kiköti azt, hogy az uj segélyek teljes összegben csak akkor lesznek kiérdemelhetők, ha a szolgálat az e czélra előirt uj beruházások foganatosításával tökéletesen berendeztetett. Időközben a rendes segélyekből megfelelő, levonások fognak az uj szerződések szerint eszközöltetni. •;•• • Mint minden vállalkozásnál, igy a különösen sokféle és nagy koczkázatnak alávetett hajózási szolgálatnál is a segély megállapításához eszközölt jövedelmezőségi számitások feltétlen garanciákat egy irányban sem szolgáltathatnak. A konjunktúrák előre meg nem határozható alakulása oly következményeket hozhat felszínre, amelyek az előzetes számításoknál figyelembe vehetők nem voltak. A hajózási szerződések több példája mutatja, hogy ennek ellenében a vállalatok egy bizonyos mértéken felül elért jövedelmüknek egy részét az államsegély visszatérítésére tartoznak forditani. Ezen kikötés fenn is tartatott a Magyar kir. Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaság szerződésében, de viszont azokra az évekre, amelyek kedvezőtlen üzleti eredménnyel zárulnak, e társaság részére az uj szerződés a réginek nyomán külön állami támogatást is biztosit. Ily ellenszolgálmány nélkül az üzleti előnyökben való állami részesedésnek kikötése nem is lenne méltányos, mert mig a vállalat a szerződésileg felállított keretek között a rossz esélyek teljes konzekvenciáit viseli, nincs kellő alap ahhoz, hogy viszont a jő esélyek ugyanily teljes kihasználhatóságában a vállalatot korlátozni lehessen. ; Ehelyett a tengerhajózási vállalatokkal kidolgozott uj szerződések egy oly megoldást kerestek, hogy azok a kedvező esélyek, amelyek nagyobb arányú bevételekre okot adhatnak, ne legyenek tisztán vállalati nyereségképen értékesithetők, hanem a vállalatok kötelesek legyenek a hajózás segélyével elért ezen kedvező esélyeket saját hajózási vállalatuk, vagyis hazai hajózásunk fejlesztésére is felhasználni. E megoldás a szemben álló érdekeket mindkét részen teljesen kielégiti, mert azon állami főcél, mely a szerződések alapját képezi, hogy t. i. hajózásunk fejlesztessék és megerősittessék, ujabb állami áldozatok nélkül nyer elömozditást és másfelöl a vállalatok sem szenvednek hátrányt, mivel az ekkép eszközölt befektetések saját hajózási szolgálatuk teljesítő képességét fokozzák. A Magyar kir. Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaság szerződésében hasonló kikötésre nincs szükség; annak folytán ugyanis, hogy a részvények többsége a m. kir. államkincstár tulajdonában van, az ezen többségből folyó rendelkezési jog egyúttal biztosítékot nyújt arra, hogy e társaság intézkedéseinél az egyoldalú üzleti szempont nem juthat érvényre. Ebből az érdekből azonban kiválóan fontos, hogy az államkincstár többségi joga állandóan megóvassék és ujabb részvénykibocsátások esetén eltolódásnak kitéve ne legyen. Ennélfogva a szóban levő társaság szerződésének becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatban külön felhatalmazást kérek, hogy ugyanazon feltételek mellett, amelyek a társaság eredeti kibocsátású részvényeinek az államkincstár részére történt megszerzésekor alkalmazást nyertek és nevezetesen részvényenkint 220 K-nál nem magasabb árfolyamon, a társaság többi részvényei is a szükséghez képest az államkincstár részére megszerezhetők legyenek.