Képviselőházi irományok, 1910. XXXVI. kötet • 958-967. sz.

Irományszámok - 1910-964. Törvényjavaslat az idegen és a saját váltóra vonatkozó jog egységesítése tárgyában az 1912. évi július hó 23. napján Hágában kelt nemzetközi egyezmény és a hozzátartozó egységes szabályzat becikkelyezéséről

964. szám. 125 öö* ClfCfC. A 35. cikknek a határidők számítására vonatkozó rendelkezései általá­ban megfelelnek a Vt. 30. és 32. §-ainak. A Vt. 32. §-a 2. pontjának azt a rendelkezését, hogy amennyiben a határidő hetekben állapíttatik meg, a lejá­rat a fizetési idő hetének azon napjára esik, mely elnevezésénél fogva a kiállítás, illetőleg bemutatás napjának megfelel, — az Egységes Szabályzat — mint önmagától értetődőt — nem vette át. A nyolc ós tizenöt napos határidőt a francia nyelvszokás figyelembe vételével említi a 35. cikk. 36. cikk. A 36. cikk az olyan váltók esedékességének kiszámításáról rendelkezik, .amelyeknél a kiállítás helyén dívó időszámítás eltér a teljesítés helyének időszámításától. Az 1. bekezdésnek az a szabálya, amely szerint a meghatározott időben esedékes váltóknál az esedékesség idejének kiszámítására a fizető hely nap­tára irányadó, jelenlegi jogunk értelmezéséből is levonható. A Vt. 34. §-a szerint abban az esetben, ha a kelet után bizonyos idő múlva belföldön fizetendő váltót oly országban, ahol az ó-időszámítás áll fenn, annak megjegyzése nélkül állították ki, hogy a váltó új időszámítás szerint kelt, vagy ha a váltó mindkét időszámítás szerint van keltezve, a lejárat napja az új időszámítás szerinti naptár azon napjától számítandó, amely az ó-időszámítás szerinti kiállítási napnak megfelel. Ha tehát pl. egy váltót Szentpéterváron »1913. évi február hó 18.« avagy »1913. évi február 18. március 3.« kelettel állítottak ki és az kelet után három hónapra Buda­pesten fizetendő, akkor a kiállítás kelte mindenekelőtt az új időszámítás sze­rint állapítandó meg (március 3.) és innentől kezdve számítandó a három hónap (június 3.), holott, amennyiben a számításnál az ó-időszámítást ven­nék alapul, az esedékesség napja ó-időszámítás szerint május 18-ika, az új szerint tehát május 31-ike volna. Az Egységes Szabályzat — elfogadva •ellentervezetünket — továbbra is fenntartja a Vt. 34. §-ánál alapul vett elvet, de alkalmazásának terét tágítja. Ez az elv ugyanis akkor is •érvényesül, ha az új időszámítást használó országban kelt váltót az ó-idő­számítást használó ország területére intézvényezik; hasonlóképen számítan­dók továbbá a váltóban vagy a törvényben kikötött bemutatási határidők is {v. ö. az Egységes Szabályzat 21., 22. és 33. cikkeivel). Ezeknek a törvényes szabályoknak alkalmazását az 5. bekezdés szerint .a váltóba felvett nyilatkozattal ki lehet zárni; ugyanez áll, hogy ha a váltó •egyéb tartalmából megállapítható a felek eltérő akarata. VI. FEJEZET. A fizetésről. 37. cikk. Az Egységes Szabályzat 37. cikkének 1. mondata kötelességévé teszi a váltó­birtokosnak, hogy a váltót a fizetés napján vagy az azt követőkét köznap vala-

Next

/
Oldalképek
Tartalom