Képviselőházi irományok, 1910. XXXVI. kötet • 958-967. sz.

Irományszámok - 1910-964. Törvényjavaslat az idegen és a saját váltóra vonatkozó jog egységesítése tárgyában az 1912. évi július hó 23. napján Hágában kelt nemzetközi egyezmény és a hozzátartozó egységes szabályzat becikkelyezéséről

964. szám. 105 Magától értetődik, hogy az Egyezményben foglalt ezeket a kivételeket egyik szerződő állam sem szaporíthatja és belföldi váltójogának szabályo­zásában az Egységes Szabályzatot csak annyiban módosíthatja és egészítheti ki, amennyiben azt az Egyezmény éz az Egységes Szabályzat megengedi vagy pedig az erre vonatkozó jog a tárgyalásokból kitűnik. Az 1912. évi július hó 23-án kelt hágai váltójogi nemzetközi Egyezmény 31 cikkből áll. Az 1. cikkben a szerződő államok kötelezik magukat, hogy az Egyez­ményhez csatolt Egységes Szabályzatot akár az eredeti francia szövegben,, akár hazai nyelvükön az Egyezménnyel egyidejűleg életbe léptetik. A 2—22. cikkek azokat a fenntartásokat tartalmazzák, amelyek alapján a­szerződő államok mindegyike az Egységes Szabályzaton a hazai törvényhozás útján bizonyos módosításokat és kiegészítéseket tehet. Ezekre alább az Egy­séges Szabályzat részleteinek ismertetésénél lesz utalás. A 23. cikkben a szerződő államok kötelezik magukat, hogy azokkal a> módosításokkal és kiegészítésekkel, amelyekre az Egyezmény értelmében jogo­sítva vannak, nem fogják megváltoztatni az Egységes Szabályzat cikkeinek sorrendjét. A 24. cikk szerint a szegződő államok az Egyezmény alapján vagy az Egységes Szabályzat végrehajtása végett tett rendelkezéseiket ós egyéb megállapításaikat közölni fogják a németalföldi kormánnyal, hogy ez a többi szerződő államokat értesíthesse azokról. A 25—29. cikkek azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket az; Egyezmény megerősítésére, a megerősítő okiratok letételére, az Egyezményhez való csatlakozásra, az Egyezmény életbeléptetésének időpontjára és az Egyezmény felmondására a nemzetközi szerződések renderint tartalmazni szoktak. A 30. cikk megállapítja, hogy a megerősítő okiratok első letételétől szá­mított két év múlva öt szerződő állam Németalföld kormányához megokolt megkeresést intézhet aziránt, hogy új államértekezletet hívjon össze annak a kérdésnek megfontolása végett, vájjon a váltójogi Egyezmény vagy Egységei Szabályzat kiegészítendő vagy módosítandó-e; ily megkeresés hiányában a németalföldi kormány a megerősítő okiratok letételétől számított öt óv eltelte után maga is össze fogja hívni az említett célból az új államértekezletet. Végül a 31. cikk kimondja, hogy azok az államok, amelyek az első vagy a második váltójogi államértekezleten résztvettek, az Egyezményt r amely 1912. évi július hó 23-ról van keltezve, 1913. július hó 31-éig utó­lagosan aláírhatják. A váltójogi Egyezményről különösen. 1. cikk. Az Egyezmény 1. cikke megállapítja ós a szerződő államok annak elfo­gadásával elvállalják azt a kötelezettséget, hogy váltójogukat az Egyez­mény és a hozzátartozó Egységes Szabályzat értelmében egységesítik. Ez a kötelezettség — kifejezett fenntartás esetét kivéve — a szerződő^ államok gyarmataira, birtokaira vagy a védőségük alatt álló területekre­Képv, iromány,. 191Ö-1915, XXXVI, kötet. 14

Next

/
Oldalképek
Tartalom