Képviselőházi irományok, 1910. XXXVI. kötet • 958-967. sz.
Irományszámok - 1910-964. Törvényjavaslat az idegen és a saját váltóra vonatkozó jog egységesítése tárgyában az 1912. évi július hó 23. napján Hágában kelt nemzetközi egyezmény és a hozzátartozó egységes szabályzat becikkelyezéséről
964. szám. 105 Magától értetődik, hogy az Egyezményben foglalt ezeket a kivételeket egyik szerződő állam sem szaporíthatja és belföldi váltójogának szabályozásában az Egységes Szabályzatot csak annyiban módosíthatja és egészítheti ki, amennyiben azt az Egyezmény éz az Egységes Szabályzat megengedi vagy pedig az erre vonatkozó jog a tárgyalásokból kitűnik. Az 1912. évi július hó 23-án kelt hágai váltójogi nemzetközi Egyezmény 31 cikkből áll. Az 1. cikkben a szerződő államok kötelezik magukat, hogy az Egyezményhez csatolt Egységes Szabályzatot akár az eredeti francia szövegben,, akár hazai nyelvükön az Egyezménnyel egyidejűleg életbe léptetik. A 2—22. cikkek azokat a fenntartásokat tartalmazzák, amelyek alapján aszerződő államok mindegyike az Egységes Szabályzaton a hazai törvényhozás útján bizonyos módosításokat és kiegészítéseket tehet. Ezekre alább az Egységes Szabályzat részleteinek ismertetésénél lesz utalás. A 23. cikkben a szerződő államok kötelezik magukat, hogy azokkal a> módosításokkal és kiegészítésekkel, amelyekre az Egyezmény értelmében jogosítva vannak, nem fogják megváltoztatni az Egységes Szabályzat cikkeinek sorrendjét. A 24. cikk szerint a szegződő államok az Egyezmény alapján vagy az Egységes Szabályzat végrehajtása végett tett rendelkezéseiket ós egyéb megállapításaikat közölni fogják a németalföldi kormánnyal, hogy ez a többi szerződő államokat értesíthesse azokról. A 25—29. cikkek azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket az; Egyezmény megerősítésére, a megerősítő okiratok letételére, az Egyezményhez való csatlakozásra, az Egyezmény életbeléptetésének időpontjára és az Egyezmény felmondására a nemzetközi szerződések renderint tartalmazni szoktak. A 30. cikk megállapítja, hogy a megerősítő okiratok első letételétől számított két év múlva öt szerződő állam Németalföld kormányához megokolt megkeresést intézhet aziránt, hogy új államértekezletet hívjon össze annak a kérdésnek megfontolása végett, vájjon a váltójogi Egyezmény vagy Egységei Szabályzat kiegészítendő vagy módosítandó-e; ily megkeresés hiányában a németalföldi kormány a megerősítő okiratok letételétől számított öt óv eltelte után maga is össze fogja hívni az említett célból az új államértekezletet. Végül a 31. cikk kimondja, hogy azok az államok, amelyek az első vagy a második váltójogi államértekezleten résztvettek, az Egyezményt r amely 1912. évi július hó 23-ról van keltezve, 1913. július hó 31-éig utólagosan aláírhatják. A váltójogi Egyezményről különösen. 1. cikk. Az Egyezmény 1. cikke megállapítja ós a szerződő államok annak elfogadásával elvállalják azt a kötelezettséget, hogy váltójogukat az Egyezmény és a hozzátartozó Egységes Szabályzat értelmében egységesítik. Ez a kötelezettség — kifejezett fenntartás esetét kivéve — a szerződő^ államok gyarmataira, birtokaira vagy a védőségük alatt álló területekreKépv, iromány,. 191Ö-1915, XXXVI, kötet. 14