Képviselőházi irományok, 1910. XXXVI. kötet • 958-967. sz.

Irományszámok - 1910-964. Törvényjavaslat az idegen és a saját váltóra vonatkozó jog egységesítése tárgyában az 1912. évi július hó 23. napján Hágában kelt nemzetközi egyezmény és a hozzátartozó egységes szabályzat becikkelyezéséről

964. szám. 101 között mind sűrűbbé vált, az egyes nemzetek váltójogai közötti eltérések részben a váltójogi szabályok számos összeütközésére vezettek, részben azzal a hátránnyal jártak, hogy a kereskedelmi köröket a külföldről érkező váltókkal szemben sok esetben bizalmatlanokká tették. A váltójog nemzetközi egyenlősítésének érdekében ebből az okból egyes jogi testületek különböző tervezeteket dolgoztak ki. így az Association for the reform and coditication of the laws of nations (amely egyesület újabban az International Law Association nevet viseli) 1875-ben Hágában tartott tanácskozásán bizottságot küldött ki a nemzetközi váltótörvény alapjául veendő elvek kidolgozására ós az előkészítő munkálatok alapján 1876-ban Brémában tartott konferenciáján húsz ilyen elvet állapított meg, amelyekhez 1877-ben Antwerpenben ós 1878-ban Frankfurtban tartott konferenciáján még további hét szabályt csatolt. Ezek az u. n. brémai szabályok, amelyeket azután a nevezett jogi egyesület, 1908-ban Budapesten tartott konferenciáján, újabb revizió alá vett ós új szövegezésben 27 tételben, mint budapesti szabályokat fogadott el (Az 1912. évben Parisban tartott konferencia ezeken némi csekély módosításokat tett.) Az Institut de Droit International 1885-ben Brüsselben tartott ülésein szintén dolgozott ki a váltójog egységesítésére irányuló tervezetet, amely azonban nem szorítkozik az elvek megállapítására, hanem már teljes törvénytervezet alakjában létesült. Az egyenlősítési törekvések elől a kormányok sem zárkózhattak el. A belga kormány 1885-ben Antwerpenben nemzetközi kereskedelmi jogi kongresszust rendezett, amely a tengeri jogon kívül a váltójog nemzetközi egységesítésével is foglalkozott ós e tárgyban törvénytervezetet dolgozott ki. Minthogy ez a kongresszus felk érte a belga kormányt, hogy ennek a tervezetnek megvitatása végett újabb nemzetközi kongresszust hívjon össze, a belga kormány meghívására 1888-ban Brüsszelben újabb nemzetközi kereskedelmi jogi kongresszus ült össze, amely az antwerpeni kongresszus tervezetét újból megvitatta és átdolgozta. Ily előzmények után a németalföldi kormány 1908-ban a Németbirodalom és Olaszország kormányainak indítványára az 1910. évre Hágába nemzetközi államértekezletet hívott össze a váltójog egységesítése végett és arra a magyar királyi kormányt is meghívta. Egyúttal a németalföldi kormány a váltójog egységesítésének tárgyában az egyes kormányokhoz kérdőívet is küldött azzal a kórelemmel, hogy az abban foglalt kérdésekre válaszukat az államórtekezlet előtt közöljék. Számos állam kormánya, ezek között a magyar kir. kormány, erre a meghívásra kijelentette, hogy a tervezett nemzetközi értekezleten részt venni óhajt. A magyar királyi igazságügyminisztérium a hágai államértekezlet előkészítésével kapcsolatban kezdeményező lépést tett a közös külügyminisztérium közvetítésével abban az irányban, hogy Magyarország, Ausztria, a Nómetbirodalom ós Olaszország, miután váltótörvényeik ugyanazon váltórendszer alapján állanak, a lehetőséghez képest előzetes megállapodásra jussanak egymás közt arra az álláspontra nézve, amelyet a németalföldi kormány által megküldött kórdőpontok tekintetében elfoglalniuk kellene. Ezt az előórtekezletet az 1910. óv február havában Bécsben meg is tartották, amely azzal az eredménnyel járt, hogy a nevezett államok a kérdőpontokra adandó válaszok lényegére nézve nagyrészt megegyeztek. A váltójog egységesítése tárgyábin összehívott nemzetközi államértekezlet 1910. év július hó 23-án ült össze Hágában. Az államórtekezleten