Képviselőházi irományok, 1910. XXXVI. kötet • 958-967. sz.

Irományszámok - 1910-964. Törvényjavaslat az idegen és a saját váltóra vonatkozó jog egységesítése tárgyában az 1912. évi július hó 23. napján Hágában kelt nemzetközi egyezmény és a hozzátartozó egységes szabályzat becikkelyezéséről

102 964. szám. Magyarországon kívül a következő államok voltak képviselve: az Ar­gentiniai köztársaság, Ausztria, Belgium, Brazília, Bulgária, Chile, Costa­Rica, Dánország, az Északamerikai Egyesült-Államok, Franciaország, Görög­ország, Haiti, Kína, Japán, Luxemburg, Mexikó, Montenegró, Nagybri­tannia, Németalföld, Nómetbirodalom, Nikaragua, Norvégország, Olasz­ország, Oroszország, Paraguay, Portugál, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szalvator, Szerbia, Sziám, Törökország és Uruguay. Az államértekezlet előbb teljes ülésben általánosságban, azután az e célból megalakított öt bizottságban részletesen letárgyalta a németalföldi királyi kormány kérdőíveiben foglalt kérdőpontokat. A bizottságok munká­latainak összeegyeztetése és a határozatok meghozatala céljából központi bizottságot szerveztek; Magyarország a központi bizottságában szintén kép­viselve volt. A központi bizottság a határozatok meghozatala után két elő­adót megbízott azzal, hogy a határozatokat megszövegezze, miután pedig a központi bizottság a határozatok szövegét jóváhagyta, megbízta őket azzal, hogy a határozatok alapján a váltójogról törvénytervezetet készítsenek elő. Az egyezmény tervezetét, amellyel az államok az egységes váltójognak életbeléptetésére kötelezik magukat és amely hivatva volt a nemzeti tör­vényhozások viszonyát az egységes törvényhez szabályozni, a nemzetközi magánjogi bizottság dolgozta ki; ennek a bizottságnak tagjai az államérte­kezletnek azok a tagjai voltak, akik előzőleg a hágai nemzetközi magánjogi értekezleteken résztvettek. Az ilykép elkészített egyezménynek és egységes váltó­jogi törvénynek tervezete az államértekezlet teljes ülése elé került, amely azt letárgyalta és kisebb módosításokkal elfogadta. Az ezeket a tervezeteket tartalmazó zárójegyzőkönyvet az államok kiküldöttei 1910. évi június hó 23-án aláírták. A magyar kir. igazságügyi minisztérium az Igazságügyi Javaslatok Tárában a X. évfolyam 3. számában ezeket a tervezeteket eredeti francia szövegük­ben hivatalos magyar fordítással ellátva közzétette és a hozzájuk fűzött meg­jegyzésekben ismertette az államértekezlet előmunkálatait és lefolyását, a magyar kir. kormány közreműködését és végül az államórtekezletnek a részt­vevő államok kormányai elé terjesztett óhajait. Az óhajok közül az egyik az volt, hogy a németalföldi királyi kormány megfelelő időt adván az egyes kormányoknak az Egyezmény és az egységes Törvény tervezeteinek megvizs­gálására új államórtekezletet hívjon össze, amelynek feladata lesz, hogy az Egyezménynek ós Törvénynek végleges szövegét oly módon állapítsa meg, hogy azokat magán az államértekezleten az államok meghatalmazottjai alá­írhassák. Az államórtekezletnek ehhez az óhajához képest a németalföldi királyi kormány felkérte az egyes államok kormányait, hogy a váltójog egységesí­tése tárgyában készült 1910. évi tervezetekre tegyék meg észrevételeiket. A magyar kir. igazságügyi minisztérium, hogy ennek a megkeresésnek megfeleljen, mindenekelőtt felhívta észrevételeik megtételére a felső bírósá­gokat, az ügyvédi ós a közjegyzői kamarákat, továbbá a magyar kir. keres­kedelemügyi minisztérium útján a kereskedelmi és iparkamarákat, valamint más kereskedelmi testületeket is. Egyúttal alkalmat adott Horvát-Szlavón­országok országos kormányának is, hogy az ottani szakkörök véleményének meghallgatásával észrevételeit közölje. A beérkezett vélemények figyelembevételével a magyar kir. igazságügyi és a magyar kir.- kereskedelemügyi minisztérium közreműködésével tartott szaktanácskozmány útján a magyar kir. igazságügyminisztérium elkészítette

Next

/
Oldalképek
Tartalom