Képviselőházi irományok, 1910. XXXV. kötet • 904-957. sz.

Irományszámok - 1910-922. A képviselőház közigazgatási bizottságának jelentése a községi és körjegyzők, valamint a segédjegyzők illetményeinek szabályozásáról szóló törvényjavaslat tárgyában

222 922 szám. 922. szám. A képviselőház közigazgatási bizottságának jelentése a községi és körjegyzők, valamint a segédjegyzők illetményeinek szabályozásáról szóló törvényjavaslat tárgyában. A bizottság megnyugvással, sőt örömmel veszi tudomásul, hogy a kormány a jelenlegi mostoha pénzügyi viszonyok közt talált módot arra, hogy ezt a törvényjavaslatot, a mely közel négymillió koronával fogja terhelni az államkincstárt, a törvényhozás elé terjesztette. LéL bizottság méltányolja és a legnagyobb elismeréssel van a jegyzői kar iránt és teljes tudatában van annak, hogy a jegyzők az állami, vármegyei és községi életben milyen fontos feladatot töltenek be és igy közérdekből ismilyen nagy jelentősége van annak, hogy sorsuk iránt megnyugodva végezhessék a reájuk váró feladatot. Mert hiába épitjük ki közigazgatási szervezetünk épületét felülről még oly díszesen, még oly jól is, ha nincs meg ott,, bová a törvények erejének, a rendeleteknek elhatni kell, az a megbízható, kötelességtudó végrehajtó, ki azokat az életbe átvigye, akkor nem fognak törvényeink érvényesülni ós azoknak inteucziói megvalósulni. De nemcsak a törvények végrehajtása körül, hanem a községek társadalmi életében is a jegyzők igen fontos hivatást töltenek be, mert hisz többnyire az ő vállaikra nehezedik a községekben megnyilvánuló nemzeti élet irányítása s ők kötelesek éber figyelemmel kisérni azokat a mozgalmakat, a melyek által a lakosság akár nemzetellenes irányban, ikár társadalmi útonkáros befolyással satur áltatnék. Ha a jegyző komolyan és tapintatosan fogja fel a hivatását, szeretettel törődik a lakosok ügyes-bajos dolgaival, jó szelleme, irányitója lehet községének s örömmel állapítja meg a bizottság, hogy az. ország legnagyobb részében a jegyzői kar mindeddig, daczára annak, hogy tekintélyes része valóságosan tengette életét s az egész munkásságát befolyásolták a lótfentartás küzdelmei, mégis megfelelt ebbeli kötelességének. Örömmel veszi tudomásul a bizottság, hogy a törvényjavaslat és az országos jegyzői egyesületnek utolsó emlékiratában óhajtott rendezés között a különbség csekély, a mennyiben az emlékirat a jegyzők számára 400, a segédjegyzők számára pedig 200 koronával kivánt többet kezdőfizetós gyanánt;