Képviselőházi irományok, 1910. XXXV. kötet • 904-957. sz.

Irományszámok - 1910-920. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése a sajtóról szóló 901. számú törvényjavaslat tárgyában

192 920. szám. tényeket hamis színben tüntet fel, a bizottság nem látja szükségesnek, hogy a valótlan tények ós a hamis beállítás mellett a támadás ellen külön is legyen helyreigazítási jog. Ezért a bizottság a 20. §. rendelkezését — egyes> magyarázatot nem kivánó, kisebb módosítások felvételével is — a következően kivánja szövegezni : »A hatóság vagy az, akiről valamely időszaki lap nyiltanv&gy burkoltan valótlan tényeket közölt, vagy .. .« A 21. §-hos. A helyreigazításnak csak úgy van értéke, ha nyomon követi a helyreigazító közleményt. Ezért szükségesnek látja a bizottság, hogy a helyreigazítás kérdésében hozott ítélet ellen irányuló fellebbezés rövid határidőhöz legyen kötve. Ezt célozza az utolsóelőtti bekezdésben a következő beszúrás :« huszonnégy órán leiül . . .« A 23. §-hoz. Minthogy a helyreigazítás kérdésében hozott bírói ítélet ellen irányuló fellebbezés a szerkesztőre nézve csak úgy bírhat jelentőséggel, ha annak elintézéséig a közlemény közzétételét függőben tarthatja, a 23. §-ban a »marasztaló bírói határozat« helyett a bizottság a »jogerős marasztaló bírói határozat« szavakat használja. A 24. §-hoz. 1. A 24. §. 1. pontja szerint vétségnek minősül a nyomdai munkásoknak az a cselekménye, amellyel tervszerű cenzúrát gyakorolnak a közlemények kiszedése vagy kinyomása alkalmával. Az ebben a rendelkezésben lefektetett elv világosabb és határozottabb kifejezéséül, egyes felmerült félremagyarázások eloszlatására is a bizottság a szóban forgó jogszabályt a következően szövegezte: (Vétséget követ el) az a nyomdai alkalmazott, aki a neki átadott közlemény vagy hirdetés kiszedését vagy az ezzel összefüggő egyéb teendőt másokkal való előzetes megbeszélés alapján megtagadja; úgyszintén az a nyomdai alkalmazott, aki mást ily közlemény vagy hirdetés kiszedésében vagy az ezzel összefüggő egyéb teendőben másokkal való előzetes megbeszélés alapján erőszakkal vagy fenyegetéssel meggátol vagy meggátolni törekszik. Ebből a szövegből — mint a javaslat eredeti szövegéből is — nyilvánvaló, hogy ez a rendelkezés a sztrájkjogot semmiféle irányban nem érinti és kizárólag az alulról jövő s bármely más cenzúránál nem kevósbbó veszedelmes cenzúra ellen irányul. 2. A nyomda vagy kőnyomda tulajdonosának azt a cselekményét (mulasztását), hogy vállalatát a 6. §. értelmében be nem jelenti, a javaslat a 26. §. második bekezdésének 2. pontjában kihágásnak minősítette. Ez a cselekmény mai jogszabályaink szerint egy évi fogházzal büntetendő vétség; belső temészetét tekintve pedig súlyos visszaélés, amely jelentékeny vésze-