Képviselőházi irományok, 1910. XXXV. kötet • 904-957. sz.

Irományszámok - 1910-920. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése a sajtóról szóló 901. számú törvényjavaslat tárgyában

920. szám. 191 A 16. §-hoz: E §. harmadik bekezdése szerint az időszaki lap alapítása alkalmával be kellett volna mutatni a szerkesztő és a kiadó előéletére vonatkozó okiratokat is. Minthogy azonban a javaslat egyik alapgondolata az, hogy sem a kiadótól, sem a szerkesztőtől magas cenzust követelni nem kivánatos és nem is szükséges, a 17. §-ban meghatározott negatív kellékek fenn nem forgását pedig a kiadó és a szerkesztő nem is igazolhatná : a bizottság a szóbanforgó rendelkezést mellőzni kívánja s ezért a harmadik bekezdésből az »és előóletét« szavakat törli, viszont az »állampolgárságát« és a »nagykorúságát« szavak közé egy »e's« szócskát vesz fel. A 17. §-hoz. A második bekezdésben helyesebb szövegezés kedvéért az »előzetesen letartóztatva« szavak helyére »előzetes letartóztatásban« szavakat kell felvenni. A 18. §-hoz. A javaslat 18. §-a nagyobb összegéig biztosítékot kíván a Budapesten kiadott időszaki lapoktól, mint azoktól, amelyeket együtt adnak ki. Az esetleges visszaélések elkerülésére a bizottság szükségesnek tartja, hogy a székesfővárosi államrendőrség működési területén a Budapestre megállapított jogszabály nyerjen alkalmazást. Evégből a bizottság a 18. §. második bekezdéséhez a következő kiegészítést javasolja: >A székesfővárosi m. kir. államrendőrségnek Budapesten kívül eső területén ugyanaz a jogszabály érvényes, mint amelyet e bekezdés Budapest területére megállapít.« A 19. §-hoz. Az első bekezdésben megszabott nyolc napi határidő a második bekezdésben foglalt tizenöt napi határidő mellett teljesen felesleges. Ehhez képest a »nyolc nap alatt« szavakat a §. harmadik sorából törölni kell. A 20. §-hoz. A javaslat 20. §-a szerint a hatóság, vagy az, akit valamely időszaki lap személyi vagy vagyoni érdekében egyenesen vagy burkoltan megtámadott, vagy akiről valótlan tényeket közölt vagy való tényeket hamis színben tüntetett fel, követelheti helyreigazító nyilatkozatának közlését. E rendelkezés ellen számos aggályt hangoztattak ugyan s az újságírásra veszedelmesnek tartották ; a bizottság ellenben e rendelkezést égetően szükségesnek véli; attól a lapok erkölcsi színvonalának emelkedését várja s megállapítja, hogy a kontinentális sajtójogok közt a javaslatban tervezett jogszabály rójja az újságokra a legkisebb terhet. Minthogy azonban a támadás csak akkor szorul — a dolog természeténél fogva — helyreigazításra, ha valótlan tényeket tartalmaz, vagy való