Képviselőházi irományok, 1910. XXXIV. kötet • 887-903. sz.

Irományszámok - 1910-887. Törvényjavaslat az esküdtbíróság előtti eljárásra és a semmisségi panaszra vonatkozó rendelkezések módosításáról

52 887. szám. 3. A javaslat szerint nemcsak az 1. ós a 2. pontban megjelölt semmisségi okokat, hanem a 4., 6. és 7.pontban megjelölt semmisségi okokat is hivatalból kell figyelembe venni, míg a bűnvádi perrendtartás szerint ez a jogszabály csak az 1. és 2. pontra terjedt ki. A javaslat e kiterjesztést a vádlott érdekében tartja szükségesnek, amit a javaslat szövege határozott kifejezésre is juttat. E rendelkezés jogosultságát részletesen megokolni nem szükséges; a kir. Kúriától nem lehet elvitatni azt a jogot, hogy a vádlott nyilvánvaló sérelmére szolgáló alaki hibát akkor is figyelembe vegye, ha azt akár a jogot nem ismerő vádlott, akár a védelem képviselője bármely okból észre nem vette vagy kellően nem értékelte. A 27. §. 7. pontjában meghatározott új anyagi semmisségi okra vonatkozóan ezt a rendelkezés annál inkább indokolt, mert a Bp.-nak anyagi semmisségi okokról rendelkező 335. p-a a többi anyagi semisségi okra vonatkozóan hasonlóan rendelkezik. 4. Eltér végüla javaslat 27. §-a a bűnvádi perrendtartástól annyiban, hogy az elnök befejező vagy felvilágosító fejtegetésével kapcsolatos semmisségi ok tekintetében (5. pont) kimondja, hogy azt az elnöki fejtegetés után azonnal be kell jelenteni és az ítélet kihirdetése után fenn kell tartani. Erre a korlátozásra azért van szükség, hogy az elnök a semmisségi ok bejelentése folytán esetleg téves fejtegetését kiigazíthassa és ezzel az ítélet esetleges megsemmisítésének elejét vegye. Minden egyéb tekintetben a javaslat 27. §-a a bűnvádi perrendtartás 427. §-ával megegyezik. A 28. §-hoz. 1. A javaslat 28. §-a a Bp. 429. §-ának felel meg s kimondja, hogy a kir. Kúria hivatalból figyelembe vehető semmisségi ok alapján sem intézkedhetik, ha a közbevetett semmisségi panaszt vissza kell utasítani vagy azért, mert azt korábbi határozatával elbírálta, vagy azért, mert arra nem jogosult használta, vagy azért, mert elkésve jelentették vagy adták be. A Bp. 429 §-ának az a rendelkezése, hogy a Kúria hivatalból figyelembe vehető semmisségi ok alapján akkor sem intézkedhetik, ha semmisségi panasznak általában nincs helye vagy ha a használt semmisségi panasz nem érvényesíthető, ezzel az új rendelkezéssel hatályát veszti; aminek gyakorlati következménye az lesz, hogy a kir. Kúria jogköre jelentékenyen kitágul. A kir. Kúria t. i. ezzel az ügy érdemleges felülvizsgálatára a javaslat 28. §-ában meghatározott esetek kivételével mindazokban az esetekben jogot nyer, amelyekben a hivatalból figyelembe vehető semmisségi ok megállapítható. A Kúria felülvizsgálati jogának ily kiterjesztése az anyagi igazság elérését jelentékenyen elő fogja mozdítani és ez a szempont egymagában is igazolja az új rendelkezést. A Kúria így jelentékeny befolyást gyakorolhat a büntető igazságszolgáltatásra és meggátolhatja úgy a lényeges alaki hibákra támaszkodó, mint az anyagi jog szempontjából lényegesen kifogásolható ítéletek jogerőre emelkedését. Igaz, hogy a kir. Kúria munkaterhét ez a körülmény fokozni fogja, de ez a javaslat előtt lebegő célok szolgálata mellett alárendeltebb jelentőségű körülmény. Egyébként kir. Kúriánk bírói testületének számos kiváló tagja nyilatkoztt úgy, hogy a reá váró munkának ilyen emelkedését őszinte örömmel iadvözli, ha az megkönnyíti az anyagi igazság szolgálatára irányuló törekvést.