Képviselőházi irományok, 1910. XXXIV. kötet • 887-903. sz.

Irományszámok - 1910-895. Törvényjavaslat a községi és körjegyzők, valamint a segédjegyzők illetményeinek szabályozásáról

180 895. szám A magánmunkálati jövedelmek hozzávetőleges megállapítása végett a belügyministerium adatgyűjtést is foganatosított, s az adatok feldolgozást is nyertek. A törvényjavaslat mindamellett megmaradt az 1904: XI. t.-czikknek azon az álláspontján, hogy : magánmunkálati jövedelmet a kiegészítés alá eső illetmények számbavételénél figyelmen kivül kell hagyni ; mert igaz ugyan, hogy ez a jövedelem elválaszthatatlanul a jegyzői álláshoz kapcsolódik, azonban valóságos hivatali illetménynek mégsem tekinthető, ;ö annak következtében, hogy ingadozásoknak van alávetve és hogy a nyugdij kiszabásánál nem számitható be, a rendszeres fizetést teljes értéke szerint nem is helyettesitheti. 6. §. Az ingatlan haszonélvezetének és a terményjárandóságoknak pénzbeli egyenértékét rendszerint az annak idején végzett becslés alapján kell számításba venni. Uj becslést a javaslat szerint csak azon jegyzői és segédjegyzői állásokra nézve kell végezni, a melyeknek a községtől (községektől) kapott javadalmazása az •évi 2 000, illetőleg az 1.000 koronát eléri vagy meghaladja. Mivel ugyanis az 1904: XI. t.-czikk értelmében a törvényben biztosított jegyzői javadalmazás összege a korpótlékokkal együtt legfeljebb 2.000 koronára emelkedhetett, a segédjegyzői törvényes javadalmazás pedig 1.000 korona volt olyan helyeken, a hol ezen összeg erejéig maga a község gondoskodott a jegyző {segédjegyző) javadalmazásáról, egyáltalában nem lehetett szó állami kiegészítésről, illetőleg korpótlékról. Valószínű tehát, hogy egyes ilyen helyeken, nevezetesen ott, a hol már a község által készpénzben adott fizetés is meghaladta a törvény szerint járó összeget, az állami hozzájárulás kiszámítása szempontjából szükséges becslés — közvetlen gyakorlati czél hiányában — nem hajtatott végre olyan mindenre kiterjeszkedő pontossággal, mint ott, á hol a- becslés gyakorlati szüksége nyilvánvaló volt. A becslőbizottság megalakítására és a pénzbeli egyenérték kiszámítására nézve a javaslat teljesen az 1904: XI. t.-cz. 6. §-ának megfelelő rendelkezéseit követi. 7. §• A jegyzők eddig öt évenkint, de legfeljebb négy izben 100 koronás korpótlék-b&n részesülhettek. E törvényjavaslat értelmében az ötévenkinti korpótlékok száma 6-ra, egy-egy korpótlék évi összege pedig 200 koronára emelkedik. Tehát mig eddig a jegyző egész szolgálata alatt összesen legfeljebb •évi 400 korona korpótlékra tehetett szert, addig e törvényjavaslat értelmében a jegyzői korpótlék összesen évi 1.200 K-ra emelkedhetik. Ezenkívül e törvényjavaslat értelmében a segédjegyzők is, a kik eddig korpótlókban egyáltalán nem részesültek, szintén ötévenkint járó 100 K korpótlókban részesülnek, a mely hat izben újulhat meg, s így végösszegében 600 K-ra emelkedhetik. Ezeken a kétségtelenül igen móltányos, az eddigi helyzettel szemben nagy haladást jelző rendelkezéseken kivül a 7. §. újítást tartalmaz a jelenlegi állapottal szemben annyiban is, hogy mig jelenleg a korpótlékra való igénynél a helyettesi minőségben eltöltött szolgálat csak akkor vehető tekintetbe, ha azt közvetlenül megelőzőleg és közvetlenül utána is az illető jegyző végleges minőségben szolgált, addig a törvényjavaslat a korpótlékra való