Képviselőházi irományok, 1910. XXXIV. kötet • 887-903. sz.

Irományszámok - 1910-891. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése az esküdtbiróság előtti eljárásra és a semmisségi panaszra vonatkozó rendelkezések módosításáról szóló 887. számú törvényjavaslat tárgyában

891. szám 115 32 §. Az elkésetten vagy arra nem jogosult egyén részéről használt semmisségi panaszt és indokolását az a bíróság utasítja vissza, amelynél bejelentették vagy beadták. Az e végzés ellen használt felfolyamodást csak elkésés miatt szabad visszautasítani. A vissza nem utasított semmisségi panaszt, ha a bejelentésre ós indokolásra nyitva álló határidő valamennyi jogosultra lejárt, az indokolással s az ügy többi irataival együtt a kir. Kúriához kell felterjeszteni. 33. §. Ha anyagi semmiségi ok (a Bp. 385. és 556. §-a) forog fenn, a kir. Kúria az első vagy másodfokú bíróságnak, vagy mindkét alsó fokú bíróságnak ítéletét egészben, vagy ha a különválasztás lehetséges, részben megsemmisíti és a törvénynek megfelelő ítéletet hoz. Ugyanígy határoz a kir. Kúria, ha a bíróság a büntetést a Btk. 90. vagy 91. §-ának alkalmazásánál vagy 92. §-ának keretei közt a súlyosbító és enyhítő körülmények téves mérlegelése folytán szabta ki. A vádlott terhére ily esetben csak akkor súlyosbítható a büntetés, ha a bíróság a Btk. 92. §-át alkalmazta és e miatt a vádló a Bp. 385. §-ának 3. pontja alapján semmisségi panasszal élt. Ily határozatot a kir. Kúria csak hivatalból hozhat; a felek azt nem indítványozhatják. Az e §-ban foglalt rendelkezések alkalmazásánál a kir. Kúria köteles határozatát azokra a tényekre alapítani, amelyeket a Bp. 426. §-a 1. pontjának esetében az esküdtbíróság, ugyanő §. 2. és 5. pontjának esetében kir. törvényszék, egyébként a kir. ítélőtábla valóknak fogadott el. 34 §. Ha alaki semmisógi ok (a Bp. 384. §-a és a jelen törvény 27. § a) forog fenn, a kir. Kúria a Bp. 404. §-a értelmében jár el, a most idézett §. második bekezdését azonban nem alkalmazhatja. Ha a kir. Kúria esküdtbíróság hatáskörébe tartozó ügyben rendel el újabb eljárást, meghagyhatja azt is, hogy az újabb eljárásban a korábbi esküdtbíróságnak sem bírói, sem esküdt tagjai, avagy csak a bírói vagy az esküdt tagok ne működjenek közre. A bíróság az új ítélethozatal alkalmával, tekintet nélkül a megsemmisített ítéletre, az az ellen bejelentett perorvoslatra és az ítéletet megelőző vádban foglalt minősítésre, a Bp. 325. §-ának szem előtt tartásával jár el. 35. §. . Ha a büntető törvény megfelelő rendelkezésének alkalmazhatása olyan körülmény megállapításától függ, amelyet az eljárt bíróság mellőzött: a kir. Kúria az ítéletet megsemmisíti, új eljárást rendel el és ezt az eljárást vagy más törvényszékre, esküdtbíróságra, illetőleg kir. ítélőtáblára bízza. 15'