Képviselőházi irományok, 1910. XXXIV. kötet • 887-903. sz.

Irományszámok - 1910-891. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése az esküdtbiróság előtti eljárásra és a semmisségi panaszra vonatkozó rendelkezések módosításáról szóló 887. számú törvényjavaslat tárgyában

116 891. szám. Ugyanígy határoz a kir. Kúria, ha az esküdtbíróság hatáskörébe tartozó ügyben arról győződik meg, hogy az esküdtek vagy az eljárt bíróság az ügy lényegében tévedtek. Ily határozatot azonban a kir. Kúria csak hivatalból hozhat; a felek azt nem indítványozhatják. A 34. §. második és harmadik bekezdését a jelen §. esetében is alkalmazni kell. De oly esetben, ha az esküdtek vagy az eljárt bíróság a kir. Kúria nézete szerint a vádlott terhére tévedtek, a bíróság az új ítélethozatal alkalmával csak akkor állapíthat meg a megsemmisített ítéletben kiszabott büntetésnél súlyosabbat, ha az új esküdtbírósági főtárgyaláson olyan álatok merültek fel, amelyek alapján a Bp. rendelkezései szerint a megsemmisített ítélet jogerőre emelkedése esetében a vádlott terhére újrafelvételnek lett volna helye. ' . 36. §. Az alaptalan semmisségi panaszt a kir. Kúria elutasítja A 33. §. második bekezdését és a 35. §-t a kir. Kúria akkor is alkalmazhatja, ha a semmisségi panaszt mint alaptalant elutasította. A 30. §. azon ban ezekre az esetekre is szól. III. cikk. A Bp. 574. §-ának első bekezdése helyébe a következő 37. §-ban foglalt szabályok lépnek. 37. §. A nyomtatvány útján elkövetett bűncselekményeknél a ténykérdésben a vád alapjául szolgáló sajtóközleményt a vádiratban megjelölt szavakra való utalással kell megemlíteni ós ugyanitt kell megjelölni, hogy a vádlott az ügyben milyen minőségben (szerző, kiadó, stb.) szerepel. A jogkérdés feltételére e bűncselekménj^ek esetében is az 5. § nak a jogkérdésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. 38 §. Ezt a törvényt az igazságügyminiszter hajtja végre.