Képviselőházi irományok, 1910. XXXIV. kötet • 887-903. sz.

Irományszámok - 1910-891. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése az esküdtbiróság előtti eljárásra és a semmisségi panaszra vonatkozó rendelkezések módosításáról szóló 887. számú törvényjavaslat tárgyában

114 8.91. szám. 29. §. A Bp. 426. §-ának 1. pontja értelmében a semmisségi panasznak a Bp. 384. és 385. §-aiban meghatározott, továbbá még a következő semmisségi okok alapján van helye: 1. ha az esküdtszék nem volt szabályszerűen alakítva (Bp 342—347. §-ai); 2. ha valamely esküdt, aki az esküdtszék határozatánál szavazott, nem volt jelen a főtárgyalás egész tartama alatt (Bp. 348. §-a); 3. ha a határozat hozásában olyan esküdt vett részt, akit a Bp. 343. §-a szerint az ügy elintézéséből ki kellett volna zárni; 4. ha a kérdések feltevésénél a jelen törvény 3—11. §-ainak, vagy az 1908 : XXXVI. t.-c. 34. §-ának parancsoló rendelkezéseit a bíróság megsértette ; 5. ha az elnök befejező vagy felvilágosító fejtegetésében (14. §.)tóves magyarázatot adott vagy a 14. §-ban foglalt rendelkezéseket megsértette; 6. ha az esküdtek határozata lényegében homályos, hiányos vagy önmagának ellenmondó. A 3. pontban megjelölt semmisségi okot nem érvényesítheti az a fél, aki a kizáró okról az esküdtszék alakításakor tudott ós azt akkor be nem jelentette, a 4. ós az 5. pontban meghatározott semmisségi okot pedig a felek általában nem érvényesíthetik, ha nyilvánvaló, hogy az alaki sérelem az ítéletre nem volt befolyással. Az 5. pontban meghatározott semmisségi okot az elnöki fejtegetés után azonnal be kell jelenteni s az ítélet kihirdetése után fenn kell tartani. Az 1. ós a 2. pontban megjelölt semmisségi okot mindig, a 4. és a 6. pontban megjelölt semmisségi okot pedig csak akkor kell hivatalból figyelembe venni, ha a vádlott sérelmére szolgált. A Bp. 384. és 385. §-ban meghatározott semmisségi okokat az e §-okban megállapított megszorításokkal lehet érvényesíteni ós kell hivatalból figyelembe venni. 30. §. A kir. Kúria hivatalból figyelembe vehető semmisségi ok alapján sem intézkedhetik, ha a közbevetett semmisségi panaszt vissza kell utasítani vagy azért, mert azt korábbi határozatával elbírálta, vagy azért, mert arra nem jogosult használta, vagy azért, mert elkésve jelentették vagy adták be. A perorvoslat helytelen megnevezése vagy a semmiségi ok hibás megjelölése a visszautasításra nem szolgál okul. 31. §. Semmisségi panasszal a Bp. 383. §-nak I., II. ós III. 1. és 2. b. pontjában megnevezettek, a főügyész és a közvódő élhetnek, még pedig az idézett §. értelmében. A Bp. 386—388., 390., 392. ós 394—396. §-ait a semmisségi panaszra is megfelelően alkalmazni kell.