Képviselőházi irományok, 1910. XXXIV. kötet • 887-903. sz.

Irományszámok - 1910-891. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése az esküdtbiróság előtti eljárásra és a semmisségi panaszra vonatkozó rendelkezések módosításáról szóló 887. számú törvényjavaslat tárgyában

891. szám. 107 terhe alatt felolvastatja s ha a vádlott, a védő, vagy valamely esküdt indítványozza, a tervezet megfontolása végett a főtárgyalást félbeszakítja. A vádlott, a védő és minden esküdt kifogásolhatja a tervezetet; figyelmeztethet hiányaira; indítványozhatja, hogy azt kiigazítsák vagy megváltoztassák ; javasolhat újabb kérdéseket. A felek és az esküdtek meghallgatása után a bíróság határoz a tervezet s az indítványok felől; a javasolt kérdéseket változatlanul elfogadhatja, helyesbítheti és újabb kérdésekkel egészítheti ki. A megállapított kérdéseket az elnök semmisség terhe alatt felolvastatja. 3. §. A kérdéseket úgy kell feltenni, hogy az esküdtek csupán «igen« vagy »nem« szóval felelhessenek. Több vádlott vagy több bűncselekmény esetében e kérdéseket minden vádlottra és minden bűncselekményre külön csoportban kell feltenni, amennyiben az egyes csoportokat az 1. §. második bekezdése értelmében a bíróság már előbb fel nem tette. Ha valamely következő kérdésre csak abban az esetben kell felelni, ha az esküdtek egy megelőző kérdést bizonyos meghatározott irányban döntöttek el, ezt világosan ki kell fejezni. ,. . ' .. 4. §. Az esküdtekhez intézendő minden kérdés (főkérdés, kisegítő főkérdés és mellékkérdés) két elkülönített részből áll : ténykérdésből és jogkérdésből. Az eset körülményeihez képest egy ténykérdést több jogkérdéssel, valamint több ténykérdést egy jogkérdéssel is össze lehet kapcsolni. 5 *• A főkérdésben a ténykérdés arra irányul, igaz-e, hogy a vádlott a vád alapjául szolgáló tettet elkövette; a jogkórdós arra irányul, megállapítja-e ez a tett a vádbeli bűncselekményt. Ennélfogva a ténykérdésben fel kell sorolni mindazokat a ténykörülményeket, amelyek az alkalmazandó törvényben meghatározott tényálladóki elemeknek megfelelnek és amelyek a tett megkülönböztetésére alkalmasak; továbbá mindazokat az ügy megítélése szempontjából döntő jelentőségű ténykörülményeket, amelyeknek felsorolását valamelyik fél vagy valamelyik esküdt indítványozza (11. §.) vagy a bíróság indítvány nélkül szükségesnek tartja. A jogkérdésben szószerinti idézéssel fel kell sorolni az alkalmazandó törvényben meghatározott tényálladóki elemeket. A ténykérdést ama tényállás szerint, a jogkérdést ama törvény szerint kell szerkeszteni, amelyen a vád alapszik. 6. §. Ha a védő, a vádlott vagy valamelyik esküdt indítványozza, vagy ha a bíróság szükségesnek tartja, hivatalból is, külön kórdóst kell föltenni (11 §.) a cselekménynek a vádtól eltérő minősítésére. (Kisegítő főkérdés.) 14*