Képviselőházi irományok, 1910. XXXIV. kötet • 887-903. sz.

Irományszámok - 1910-891. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése az esküdtbiróság előtti eljárásra és a semmisségi panaszra vonatkozó rendelkezések módosításáról szóló 887. számú törvényjavaslat tárgyában

108 , 891 szám. Áz olyan kérdést, amely szerint a vádlott terhére rótt bűncselekmény súlyosabb minősítés alá esik, mint aminőn a vádhatározat s ennek hiányában a vádirat alapszik, csak akkor szabad feltenni, ha a vádlott beleegyezett s a védelmet új irányban előkészíteni nem kell. Ellenkező esetben a bíróság a főtárgyalást elnapolja. Ha ily kérdést a bíróság feltesz, ez lesz a főkérdés, amely a többit megelőzi. 8. §. Külön főkérdést kell feltenni, ha a vádlott ellen a bizonyító eljárás alatt a vádhatározatban s ennek hiányában a vádiratban megjelölt bűncselekmé­nyen kívül olyan más tónyálladék is felmerült, amely az 1878: V. t.-c. 96. §-ának alkalmazására alapul szolgál. Ezt a kérdést azonban csak a vádlott beleegyezésével szabad feltenni. Ha ebbe a vádlott bele nem egyezett, az újabban felmerült önálló bűn­cselekményre nézve az eljárást külön kell választani. Ha valamelyik fél vagy valamelyik esküdt indítványozza vagy hivatal­ból is, ha a bíróság szükségesnek tartja, külön kórdóst kell feltenni (11. §.) a beszámítást kizáró olyan okról, amely e §. harmadik bekezdésében felemlítve nincs, valamint a büntethetőséget megszüntető olyan okról, amely nem esik a Bp. 352. §-a alá, úgyszintén közokirattal nem bizonyított olyan körülményről, amely súlyosabb vagy enyhébb büntetési nemnek vagy bün­tetési tételnek alkalmazását vonja maga után. (Mellókkérdés.) A vádlott elmebetegségéről vagy elméjének egyéb rendellenes állapotá­ról, s ha a vádlott siketnéma, arról, volt-e a vádlottnak az elkövetés idején a cselekmény bűnösségének felismerésére szükséges belátása, a súlyosító és enyhitő körülményekről, a közokirattal bizonyított olyan okról, amely súlyosabb vagy enyhébb büntetési nem vagy büntetési tétel alkalmazását vonja maga után, továbbá a törvényben meghatározott biztonsági rend­szabályok alkalmazásáról, végül arról, hogy a vádlott volt-e már büntetve, az esküdtekhez kérdést intézni nem szabad. Ezeket a kérdéseket a bíróság az esküdtek meghallgatása nélkül az ítéletben dönti el. 10. §. A 6 - 9. §-okban meghatározott kérdések szerkesztésénél az 5. §. rendel­kezéseit megfelelően kell alkalmazni. Azt a ténykérdést, amely a beszámítás ós a büntethetőség jogkérdésé­nek, valamint a súlyosabb vagy enyhébb büntetési nem vagy büntetési tétel alkalmazására vonatkozó jogkérdésnek alapjául szolgál, a bíróság belefoglal­hatja az 5-8. §-ok értelmében szerkesztett ténykérdésbe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom