Képviselőházi irományok, 1910. XXXIV. kötet • 887-903. sz.

Irományszámok - 1910-891. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése az esküdtbiróság előtti eljárásra és a semmisségi panaszra vonatkozó rendelkezések módosításáról szóló 887. számú törvényjavaslat tárgyában

891. szám. 101 A 11. §-hoz. Minthogy a Bp. egyes kifejezései szerint a vádlott vallomása kívül esik a bizonyító eljáráson és nem szabad kétséget hagyni fenn az iránt, hogy az esküdtek olyan ténybeli adatok valósága felől is dönthetnek, amelyek csupán a vádlott vallomásában merültek fel: a bizottság javasolja, hogy a 11. §. utolsóelőtti sorában a »bizonyító eljárás* helyébe »a főtárgyalás« szó iktattassák be. A 12. §-hoz. A 12. §-t a szabatosság kedvéért így kell kezdeni : »A megállapított kérdések felolvasása után...« A 13 — 15. §-okhoz. 1. A bizottság elvben helyesli azt a reformot, hogy az elnök vezesse az esküdtek tanácskozását. Szükségesnek tartja azonban az elnök hatáskörének tisztázását. Minthogy a törvényjavaslat nem azt célozta, hogy a bíróság elnöke az esküdteket a verdikt meghozatalánál befolyásolja, a bizottság szabatosan megjelölni kívánj a azokat a határokat, amelyek közt az elnök szerepének mozognia kell. 2. Helyesli a bizottság azt is, hogy az elnöki fejtegetés a nagy nyilvánosság kizárásával, ügyfélnyilvánosság mellett menjen végbe. A teljes ügyfélnyilvánosság érdekében azonban kívánatosnak tartja a bizottság, hogy a fejtegetésnél a javaslatban megnevezett személyeken kívül a vádlott, úgyszintén a sértett vagy képviselője is jelen lehessen. 3. Kívánatosnak tartja továbbá a bizottság, hogy a Bp. 366. §-ának harmadik és negyedik bekezdése, megfelelően módosítva, a javaslatba felvétessék s így lehetővé váljék, hogy az esküdtek a tanácskozás során is indítványozhassák újabb kérdések felvételét. 4. Végül szükségesnek mutatkozott a 13—15. §-ok szerkezetének átalakítása is. Ehhez képest a bizottság a javaslat 13—15. §-ainak következő szövegezését hozza javaslatba: 13. §. A fejtegetésnél az elnökön kívül csak a bírói tanács másik két tagja, az esküdtek, a jegyző, a vád képviselője, a sértett vagy képviselője s a vádlott és védője van jelen. Az .elnök a kérdéseket abban a sorrendben olvastatja fel és fejtegeti, amelyben a bíróság megállapította és ha indokoltnak tartja, egyszerre több kérdést is felolvastathat és fejtegethet Fejtegetésében kiterjeszkedik azokra a jogi kérdésekre, amelyeket az esküdteknek megoldaniok és azokra a tőrvényekre, amelyeket alkalmazniuk kell, úgyszintén azokra a szempontokra, 'amelyek a törvénynek a vád tárgyává tett bűncselekményekre való alkalmazásánál irányadók; nem szabad azonban véleményt nyilvánítania sem a bizonyítás eredményéről, sem a bizonyítékok mérlegeléséről. A fejtegetés után az elnök megkérdezi az esküdtektől, hogy egyes kérdésekre e bekezdésnek megfelelő bővebb felvilágosítást nem kivánnak-e? Akármelyik esküdt kívánságára az elnök az előbbi bekezdés értelmében minden jogi felvilágosítást e fejtegetés után is megadni köteles.