Képviselőházi irományok, 1910. XXXIV. kötet • 887-903. sz.
Irományszámok - 1910-891. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése az esküdtbiróság előtti eljárásra és a semmisségi panaszra vonatkozó rendelkezések módosításáról szóló 887. számú törvényjavaslat tárgyában
102 891. szám. -.•.. . Az elnök fejtegetését senki sem szakíthatja félbe és amiatt senki sem szólalhat fel. Az elnök fejtegetését, ha amiatt perorvoslatot jelentettek be, a jegyzőkönyvbe fel kell venni. , 14. §. Az elnök fejtegetése után a bírói tanács másik két tagjának, a vád képviselőjének, a sértettnek vagy képviselőjének, a vádlottnak és védőjének el kell a termet hagynia; az esküdtek tanácskozásánál és határozathozatalánál az esküdteken kívül semmisség terhe alatt csak a bíróság elnöke és a jegyző van jelen. A tanácskozás megkezdése után az esküdtek közül a teremből az elnök Írásbeli ' engedélye nélkül mindaddig senki sem távozhatik, amíg határozatukat meg nem hozták. A bíróság azt az esküdtet, aki e szabályok ellen vét, kétszáz koronáig terjedhető pénzbírsággal büntetheti, az ellen pedig, aki az esküdttel as elnök Írásbeli engedélye nélkül érintkezik, huszonnégy óráig terjedhető elzárást állapíthat meg. 15. §, Az esküdtek tanácskozását a bíróság elnöke vezeti és gondoskodik a tanácskozás rendjéről s szabadságáról. Valahányszor azonban az elnök újabb felvilágosítást nyújt vagy újabb fejtegetésbe bocsátkozik, a bírói tanács másik két tagja, a vád képviselője, a sértett vagy képviselője, a vádlott és védője a teremben újból elfoglalja helyét. Ha legalább öt esküdt szükségesnek tartja, hogy a bíróság a kérdéseket megváltoztassa, kiegészítse vagy új kérdést tegyen fel, az elnök a fötárgyalást újból megnyitja s a bíróság az indítványra a feleket meghallgatja és határozatot hoz. A határozat után az esküdtek folytatják a tanácskozást. As i. ü. b. 20. és 21. §-aihoz. Minthogy az elnök vezetése mellett is megeshet, hogy az esküdtek határozata homályos, hézagos, vagy önmagának ellenmondó lesz: fenn kell tartani a Bp. 370. §-ában szabályozott helyesbítő eljárást. E célból a javaslat 19. §-a után a bizottság a következő 20. és 21. §. beiktatását hozza javaslatba : 20. §. , Ha a bíróság abban a nézetben van, hogy az esküdtszék határozata alakjára nézve nem szabályszerű, vagy valamely kérdésnek lényegére nézve homályos, hézagos, vagy önmagának ellentmondó: a feltett kérdések megváltoztatása vagy kiegészítése mellett, vagy éneikül is felhívja az esküdteket, hogy liatározatukat javítsák, vagy egészítsék ki. Ezt a helyesbítő eljárást kell elrendelni akkor is, ha valamelyik esküdt azt állítja r hogy a kihirdetett határozat nem hívei tünteti fel az esküdtszék határozatát. A helyesbítő eljárást a bíróság mindaddig elrendelheti, amíg ítéletet nem hozott. • 21- % A bíróságnak a 20. §-ban említett felhívására az esküdtek tanácskozás végett újra, visszavonulnak.
