Képviselőházi irományok, 1910. XXXIII. kötet • 886. sz.
Irományszámok - 1910-886. A polgári törvénykönyv javaslata indokolásának 3-ik és 4-ik része
709. §. 3 egyoldalú csak annyiban elegendő kötelem megalapításához vagy megváltoztatásához, amennyiben a törvény így rendelkezik (709. §.). A harmadik rész általános szabályai alá nemcsak azok a kötelmek esnek, amelyek ezen a részen, hanem azok is, amelyek a törvénykönyv más helyén vagy más törvényeken alapulnak. Az anyag beosztása a harmadik részben az, hogy a Tj. az I— V. címben a kötelmekre vonatkozó általános szabályokat, a VI— XIV. címben — csoportosítva -— a főbb jogügyleteket fa társaságot a tárgy rokonságánál fogva a jogközösség szabályaival kapcsolatosan), a XV. ós XVI. címben pedig a közvetlenül a törvényből eredő kötelmeket tárgyalja. ELSŐ CÍM. Szerződés. A kötelmi jogok főforrása a szerződós lóvén, a Tj. első helyen a szerződésekre vonatkozó általános szabályokkal foglalkozik. E szabályok azonban, habár közvetlenül a kötelmi szerződésekre vannak felállítva, nagyrészt általánosabb érvényűek ós a kötelmi szerződéseken kívül a Tj. egyéb helyein előforduló szerződésekre, különösen a dologi, családjogi és öröklési szerződésekre is alkalmazandók lesznek. Hogy melyik szabály nyerhet alkalmazást a kötelmi jogon kívül is, azt az illető szabály tartalmából kell megállapítani. A szerződésre vonatkozó szabályokat továbbá — nem ugyan stricte, de megfelelően — az egyoldalú jogügyletekre (jognyilatkozatokra) is kell alkalmazni (854. §. 2. bek.), amennyiben a törvény azokra egyes esetekben külön szabályokat nem állít fel, vagy az eltéréseket, amelyekkel e szabályok az egyoldalú jognyilatkozatokra állanak, külön meg nem határozza. A jogügyleteken kívüli jogcselekményekre, vagyis azokra a cselekményekre, amelyekhez bizonyos joghatások fűződnek, tekintet nélkül arra, hogy a cselekvő személy akarta-e azokat vagy sem, a Tj. általános szabályokat nem állít fel, aminthogy ilyeneket e cselekmények sokféleségére és különböző voltára való tekintettel alig is lehetne felállítani. A joggj^akorlatnak marad fenntartva annak vizsgálata, hogy egyes ilyen jogcselekményekre mennyiben lehet analógia útján a jogügyletek szabályait alkalmazni, ELSŐ FEJEZET. Szerzödöképesség. 710-725. §. I. T. 916-931. §.; Ind. III. k. 9-28. 1.; Főelöadm. VI. k. 1-17. 1. [I. J. T. V. évf. 1094-1110. V]; Bizotts. tárgy. III. f. 1-5. 1. [I. J. T. IX. évf. függ.] II. T. 710-725. §. A Tj. .»szerződőkópesség<.- alatt többet ért, mint amennyit a szó kifejez; érti ugyanis nemcsak a szerződéskötésre való képességet, hanem általában azt a képességet, amelynél fogva valaki akaratkijelentós által ennek megfelelő joghatásokat előidézhet ós másnak hozzája intézett akaratkijelentósót hatályosan átveheti, tehát jogügyletnek activ vagy pássiv alanya lehet. i*
