Képviselőházi irományok, 1910. XXXIII. kötet • 886. sz.

Irományszámok - 1910-886. A polgári törvénykönyv javaslata indokolásának 3-ik és 4-ik része

64 901. §. HARMADIK FEJEZET. Viszonos teljesítés. Visszatartás joga. 901—905. §. I. T. 1158-1161. §.; Ind. III. k. 386-398.1.; Főelőadm. VI. k. 285-294.1. (L J. T. V. évi 1378 -1387.1.); II. T. 901-905. §. I. A szerződések között a forgalmi életben legfontosabbak a kétoldalú szerződések, amelyeknél mindegyik fél igér a másiknak szolgáltatást, és pedig akként, hogy az egyik szolgáltatás a másiknak ellenértéke; amelyeknél tehát mindegyik fél hitelező és adós egy személyben. A modern felfogás szerint, amelyet a Tj. követ, a kétoldalú szerződés nem csupán kötelezettségeknek, hanem szolgáltatásoknak, gazdasági javaknak kicserélésére irányul, a követelések tehát, amelyek belőle a két félre nézve származnak, nem önállók, hanem egymást kölcsönösen feltételezik; a szolgáltatások, amelyeket az egyik és a másik fél követelhet, egymással synallagmaticus kapcsolatban vannak. E kapcsolat a Tj. szerint nem terjed odáig, hogy az a fél, aki a neki járó szolgáltatást per útján követeli, keresetében köteles volna a viszontszolgáltatást felajánlani vagy állítani, hogy azt már teljesítette vagy hogy az adós köteles a teljesítéssel elüljárni. A hitelezőnek elég a keresetben előadnia, hogy a követelt szolgáltatás neki a szerződés szerint jár; az adóst azonban megilleti az exceptio non adimpleti contractus: megtagadhatja a szolgáltatást, amíg a viszontszolgáltatás meg nem történik (901. §, 1. bek.). E halasztó kifogástól nem esik el az arra jogosult fél azáltal, hogy a másik fél részbeli teljesítést ajánl fel neki. A 856. §. azon szabályának, hogy a hitelező részbeli teljesítést nem köteles elfogadni, épen a kétoldalú szerződések terén van legnagyobb gyakorlati fontossága. Mindegyik fél csak az egész viszontszolgáltatás fejében és csak annak megtörténtével egyidejűleg — adva-kapva — köteles a saját kötelezettségét teljesíteni; nem esik tehát teljesítési késedelembe, ha ennek megtörténtéig az egész szolgáltatást megtagadja. Ez akkor is áll, ha a viszontszolgáltatás többektől jár A 944. §-nak az a szabálya, hogy többeket megillető osztható szolgáltatás kétség esetében egyenlő részekben oszlik meg közöttük, és a 954. §-nak az a tétele, hogy osztható szolgáltatással tartozó több adós kétség esetében egyenlő részekben van teljesítésre kötelezve, mit sem változtat azon a synallagmán, amely a kétoldalú szerződéssel kötelezett szolgáltatások között e szolgáltatások egészére nézve fennáll. A kétoldalú szerződésre lépő felek rendszerinti szándékával merőben ellenkeznék, ha az egyik fél a másik részen levő több érdekelt mindegyike irányában külön-külön, részekben, volna köteles saját kötelezettségét teljesíteni ós ezáltal nemcsak a részbeli teljesítéssel járó veszélyt és tehertöbbletet volna kénytelen magára venni, hanem részleges jogátruházás következtében esetleg a másik részen levők egy részével érdekeinek meg nem felelelő jogközösségbe kerülne. Hogy a kifogás a felet abban az esetben is megilleti, ha a másik fél által neki felajánlott szolgáltatás egyébként nem felel meg a szerződésnek (exceptio rite non adimpleti contractus), az a szövegből önként következik. A 901. §. 1. bekezdésének szabálya azonban nem állhat korlátlanul akkor, ha az egyik fél a másiktól már részteljesítést fogadott el. A részleges teljesítés felajánlásában és elfogadásában sokszor a feleknek az a hallgatólagos megállapodása lesz felismerhető, hogy a szolgáltatás részekben történ-