Képviselőházi irományok, 1910. XXXIII. kötet • 886. sz.

Irományszámok - 1910-886. A polgári törvénykönyv javaslata indokolásának 3-ik és 4-ik része

800-805. §. 37 vagy harmadik személynek érdekében lehet megadva, mely esetben nem függ a meghatalmazó tetszésétől, hogy azt ismét elvonja. Önkényszerűen azonban a visszavonhatatlanságot nem lehet kikötni; a meghatalmazás csak. akkor nem lesz visszavonható, ha a visszavonás az alapul szolgáló jogviszony ter­mészete által van kizárva (799. §. 1. bek.). A visszavonó nyilatkozatot — eltérően a meghatalmazó nyilatkozat­tól •—• mindig a meghatalmazotthoz kell intézni. Ezt megköveteli a meg­hatalmazott érdekeire való tekintet, aki a meghatalmazás megszűnte után harmadik személyekkel kötött ügyletekből ezekkel szemben személyesen válik felelőssé. Ugyanezen okból más megszüntető tény is, ha nem a meghatalma­zott saját személyében áll be, reá nézve csak abban az időpontban válhatik hatályossá, amelyben tudomására jut (799. §. 2. bek.). Harmadik személyekre nézve sem állhat be a meghatalmazás megszünér sének hatálya minden esetben tudtukon kívül. Oly tág körben ugyan, mint az osztrák ptk. 1026. §-a szerint, nem tarthatnak számot védelemre azok, akik a meghatalmazottal képviseleti jogának megszűnte után jogügyletbe bocsátkoznak, mert egymagában az a tény, hogy valaki egy időben másnak meghatalmazottja volt, még nem jogosít senkit arra a feltevésre, hogy a meg­hatalmazás egy későbbi időpontban is még fennáll. Egyes esetekben azonban, amelyekben ez a feltevés más körülmények által is támogattatik és amelyek­ben ugyanezért különösen közel fekszik a veszély, hogy harmadik személyek károsodhatnának, ha a meghatalmazás megszűnéséről nem értesülnek, a Tj. is kötelességévé teszi a meghatalmazónak, hogy azt nekik tudtukra adja vagy legalább lehetővé tegye, hogy róla tudomást szerezzenek Elrendeli ugyanis, hogy: a) oly harmadik személyt, aki a meghatalmazásról külön volt értesítve vagy akiről a meghatalmazó tudja, hogy a meghatalmazottal a meghatalma­zás alapján jogügyleti összeköttetésben áll, a meghatalmazás megszűntéről külön kell értesíteni (800. §. 2. bek.); b) ha a meghatalmazás közhírré volt téve, megszűntét is közhírré kell tenni (800. §.1. bek.); ej ha a meghatalmazásról okirat (meghatalmazvány) van kiállítva, a meg­hatalmazó dolga, hogy a meghatalmazás megszűnte után azt a meghatalma­zottól visszaszerezze (802. §.), vagy a meghatalmazványt az erre nézve fel­állított szabályok szerint hivatalos hirdetmény útján hatálytalanítsa (803., 804. §-ok). , Ha a meghatalmazó ezen, a forgalom biztonságának érdekében elősza­bott teendőinek meg nem felel, a meghatalmazás megszűntére az a) esetben a külön értesítendő személlyel szemben, a b) esetben bármely harmadik sze­méllyel szemben, a c) esetben pedig oly harmadik személlyel szemben, aki előtt az ügyletkötéskor a meghatalmaz ványt felmutatták, csak úgy hivatkoz­hatik, ha ez akkor, amikor a volt meghatalmazottal jogügyletbe bocsátko­zott, a meghatalmazás megszűntéről tudhatott (801. §., 804. §. 2. bek.). III. Ha valaki képviseleti jogosultság nélkül köt másnak nevében szer- ' ződóst, a szerződós a képviseltre csak úgy hatályos, ha jóváhagyja; amíg tehát a jóváhagyás kérdése el nem dől, ép oly függő helyzet áll elő, mint mikor szerződőképességóben korlátozott személy törvényes képviselőjének beleegyezése nélkül köt oly szerződést, amelyre nézve ennek beleegyezésére szorul. A helyzet analógiája igazolja a 720. §. 2,, 3. és 5. bekezdésében ós a 721. §-ban foglalt szabályoknak erre az esetre való megfelelő kiterjeszté­sét (805. §.).

Next

/
Oldalképek
Tartalom