Képviselőházi irományok, 1910. XXXIII. kötet • 886. sz.

Irományszámok - 1910-886. A polgári törvénykönyv javaslata indokolásának 3-ik és 4-ik része

38 806-808. §. Ha a képviselt a nevében kötött szerződést jóváhagyja, a jóváhagyás a 737. §. 3. bekezdése értelmében és annak korlátai között visszahat a szerződós megkötésének időpontjára; ha nem hagyja jóvá, a szerződés ránézve hatálytalan. De nem hatálytalan szükségképen a jogosulatlan képviselőre is. Aki más nevében szerződóst köt, az a másik szerződő félnek, ha ez képviseleti jogában megbízott ós a körülményekhez képest megbízhatott, implicite garantálja, hogy a képviseletre jogosítva van. Ezen hallgatólagos garantiaigéret alapján a másik szerdődő fél, saját választás szerint vagy azt követelheti tőle, hogy a szerződést, amelyet a képviselt állani nem akar, most már maga állja úgy, mintha a saját nevében kötötte volna, vagy minthogy az a kikötött módon nem teljesíthető, térítse meg neki a nemteljesítésből eredő kárát. A másik félnek ez a vagylagos joga a kereskedelmi jog területén már jelenleg is törvényileg el van ismerve (K. T. 52. §. 1. bek., 290. §-a). Azon álláspontnak megfelelően, amelyet a Tj. a tévedés figyelembevételének kérdésében elfoglal, a képviselő felelősségét csak azon kettős előfeltétel alatt kellett enyhíteni, ha ő tévedésből a képviseletre jogosultnak vélte magát (pl. hamis meghatalmazvánnyal ő is meg volt tévesztve), a másik félre pedig a szerződésből ingyenes előny vagy aránytalan nyereség háramolna; ebben az esetben a másik fél a Tj. szerint csak a szerződés megkötéséből eredő kára megtérítését követelheti (806. §. 1. bek.). Az álképviselő minden felelőssége ki van azonban zárva, nemcsak — mint a K. T. idézett §-a szerint — ha a másik fél a szerződés megkötésekor a képviseleti jog hiányáról tudott, hanem a méltányosságnak megfelelően akkor is, ha saját gondatlansága (figyelmetlensége) volt az oka annak, hogy nem tudott róla. Minthogy továbbá az álképviselőnek itt szóban forgó felelőssége hallgatólagos garantia Ígéretben találja alapját, őt akkor sem terhelheti ez a felelősség, ha a szerződós megkötésekor szerződőképességében korlátozva volt, kivéve ha törvényes képviselőjének beleegyezésével járt el (806. §. 2. bek.). Tiltott cselekmény esetében a másik félnek ez alapon támasztható kártérítési követelése magától érthetőieg érintetlen marad. A más nevében képviseleti jogosultság nélkül tett egyoldalú jognyilatkozatok tekintetében a 805. §-nak megfelelő függő helyzet rendszerint nem felelne meg azon fél érdekének, akihez intéztetik; a Tj. ugyanezért hatálytalannak jelenti ki az ilyen jognyilatkozatot, ha a nyilatkozattevő képviseleti jogát egyidejűen okiratilag nem igazolja és ha a nyilatkozat címzettje azt ez okból haladéktalanul visszautasítja A szabályozás különben lényegileg olyan, mint a 722. §. analóg esetében (807. §.). IV. A jogosulatlan képviselettel kapcsolatosan tárgyalja a Tj. a jogosulatlan rendelkezések hatályossá váltának — convalescentiájának — kérdését. A jogosult fél jóváhagyása itt is, mint a 720. és 805. §-ok analóg eseteiben, a 737. §. 3. bekezdésének korlátai között visszahat a rendelkezés időpontjára. A méltányosság és célszerűség megköveteli, hogy a jogosulatlan személy által tett rendelkezés abban az esetben is hatályossá váljon ha a rendelkező a rendelkezés tárgyát vagy a rendelkezési jogot utóbb megszerzi; ebben az esetben azonban visszahatásnak nincs helye (808. §.).