Képviselőházi irományok, 1910. XXXIII. kötet • 886. sz.

Irományszámok - 1910-886. A polgári törvénykönyv javaslata indokolásának 3-ik és 4-ik része

36 798—799. §. Ha a meghatalmazás adásánál a 772—774., 778. §-ok alá eső akarathiány jött közbe, a meghatalmazás a meghatalmazónak a meghatalmazotthoz való viszonyában e szabályokház képest semmis vcgy megtámadható. Ebből azonban nem következik, hogy ennek folytán az a szerződés is megdől, amelyet a meghatalmazott a meghatalmazás alapján harmadik személlyel kötött. Épen itt válik gyakorlatilag fontossá a Tj.-nak az az álláspontja, hogy a meghatalmazás bármily módon nyilvánítható, hogy tehát a meghatalmazó nyilatkozat nem tartozik a határozott személyhez intézendő jognyilatkozatok sorába. Ennek következtében ugyanis az akarathiányokra vonatkozó szabályokat a 781. §. 1. bekezdéséhez képest a meghatalmazó nyilatkozatra oly értelemben kell alkalmazni, hogy a másik fél alatt az a fél értendő, aki a nyilatkozatból közvetlenül jogi előnyt szerez, vagyis a meghatalmazott által harmadik személlyel kötött szerződés tekintetében ez a harmadik személy. Minthogy pedig e harmadik személyt a meghatalmazásnál közbejött akarathiányok általában csak annyiban érdeklik, amennyiben a szerződésre kihatnak, a Tj. az akarathiányok szempontjából a meghatalmazást mintegy a szerződós integráns részének tekinti, és ehhez képest nem a meghatalmazási nyilatkozatot jelenti ki a 772 — 774., 778. §-ok előfeltételei alatt a harmadikkal szemben semmisnek illetőleg megtámadhatónak, hanem magát a harmadikkal kötött szerződést. Az ilyen akarathiány e szerződés semmisségét vagy megtámadhatóságát csak abban az esetben vonja maga után, ha a semmisség vagy megtámadás előfeltételei a harmadiknak személyében forognak fenn (798. §.). Az a körülmény tehát, hogy a meghatalmazó a meghatalmazást a meghatalmazottal egyetértve csupán színleg adta meg, vagy hogy nem komoly szándékkal adta és a meghatalmazott ezt felismerte, a harmadikkal kötött szerződés semmisségét nem vonja maga után, hacsak ez is részt nem vett a színlelésben, vagy a meghatalmazás nem komoly voltát ez is nem ismerte Az a körülmény, hogy a meghatalmazásadásnál közbejött lényeges tévedést a meghatalmazott okozta vagy felismerhette, hogy a meghatalmazott a meghatalmazót megtévesztés vagy fenyegetés által bírta reá a meghatalmazás adására vagy a más valaki által elkövetett ily cselekményről a meghatalmazás adásakor tudhatott, a harmadikkal kötött szerződést nem teszi megtámadhatóvá, hacsak a megtámadhatóságnak ezen subjectiv előfeltétei a harmadiknak személyében is fenn nem forognak, vagy ő reá a szerződésből ingyenes előny vagy aránytalan nyereség nem háramol. De másrészt, ha fennforognak ő benne ezek az előfeltételek, akkor a szerződés a 772—774., 778. §-okhoz képest semmis illetőleg megtámadható tekintet nélkül arra, hogy ezek az előfeltételek a, meghatalmazott személyében is fennforognak-e. Más szóval: a meghatalmazott által harmadikkal kötött szerződés a meghatalmazás adásánál közbejött akarathiányok miatt ugyanazon előfeltételek alatt válik semmissé vagy megtámadhatóvá, amelyek alatt semmis vagy támadható volna, ha a meghatalmazó a harmadikkal közvetlenül köti meg. A Tj.-nak ezen álláspontjából önként következik, de gyakorlati fontosságánál fogva a szövegben külön ki is van mondva, hogy ha a meghatalmazó a meghatalmazás adásánál közbejött akarathiány miatt a szerződést meg akarja támadni, a megtámadást a harmadik ellen kell intéznie. A 780. §. alapján esetleg követelhető kártérítés ez esetben a harmadiknak a meghatalmazótól jár. » ', A meghatalmazás rendszerint visszavonható, de a vissza vonhatóság nem folyik a meghatalmazás lényegéből. A meghatalmazás a meghatalmazottnak