Képviselőházi irományok, 1910. XXXIII. kötet • 886. sz.

Irományszámok - 1910-886. A polgári törvénykönyv javaslata indokolásának 3-ik és 4-ik része

758. §. 19 szerint határozandó meg, a határozatot bírói ítélet megigazíthatja vagy pótolhatja; ha a meghatározás a harmadik személy szabad tetszésére van bízva, a határozat megigazításának vagy pótlásának nincs helye ós a meghatározásnak bármi okból való elmaradása a szerződós hatálytalanságát vonja maga után. Külön szabály biztosítja a szerződő felek érdekét, ha a szolgáltatásnak harmadik személy által történt meghatározásánál tévedés, megtévesztés vagy fenyegetés jött közbe (754—757. §). ÖTÖDIK FEJEZET. Feltétel és időhatározás. 758—767. §. I. T. 969-979. §.; Ind. III. k. 107-124. 1.; Főelőadm. VI. k. 95-1001. (I. J. T.V.évf. 1188-1193.1.); II. T. 758-767. §. A jogügylet hatályát korlátozó kikötések közül a Tj. kettőre: a feltételre és az időhatározásra állít fel általános szabályokat; az ilyen korlátozó kikötések harmadik kategóriáját, a meghagyást az ajándékozásnál (1210— 1212. §-ok) ós a végrendeletnél (1701 — 1705. §-ok) tárgyalja, mint amely jogügyletekre annak jelentősége szorítkozik. I. Féltétel alatt a Tj. azt a kikötést érti, amelynél fogva a szerződő felek a szerződés hatályát egy jövőbeli bizonytalan ténykörülménytől (eseménytől) teszik függővé és pedig vagy úgy, hogy ama körülmény beálltával a szerződés hatálya kezdődik (halasztó feltétel), vagy úgy, hogy azzal a szerződés hatálya megszűnik (bontó feltétel). Minthogy tehát a feltétel fogalmában benne rejlik, hogy az az ügyletkötő fél akaratán alapuljon, a Tj.-nak a feltételekre vonatkozó szabályai nem nyernek alkalmazást oly esetben, amikor valamely jogügylet hatálya már törvénynél fogva bizonyos körülmény beálltától, például a 720. §. esetében a törvényes képviselő jóváhagyásától függ (u. n. törvényes feltétel). Az a faggő helyzet, amelyet a feltétel megállapítása teremt, véget ér, ha a feltétel teljesül vagy meghiúsul. A feltétel teljesülésének hatását a Tj. úgy határozza meg, hogy a halasztó feltétel alatt kötött szerződés hatálya a feltétel teljesülésével kezdődik, a bontó feltétel alatt kötött szerződés hatálya pedig a.feltétel teljesülésével akként szűnik meg, hogy attól fogva ismét az előbbi jogállapot áll helyre (758. §.). A Tj. ezzel a feltétel visszahatásának elvét, mely a régebbi törvényhozásokban általában el van fogadva, elejti és az újabb jogfejlődésnek megfelelően az ellenkező felfogáshoz csatlakozik. Igaz ugyan, hogy már a halasztó feltételt megállapító szerződés megkötése az egyik féke nézve kötöttséget — és pedig ha a szerződés rendelkezésben (elidegenítés, terhelés) áll, dologi kötöttséget — eredményez, a másiknak pedig oly várományt biztosít, amelyet amaz többé tőle el nem vehet és amelynél fogva ő a feltétel teljesülésével az attól függővé tett jogot amannak minden újabb jogcselekménye nélkül közvetlenül megszerzi. De ez a váromány, habár már jogi védelemben részesül és jogi hatásokat szül, tehát ennyiben maga is jognak tekinthető, nem azonos azzal a joggal, amely a feltételtől függ. Akire tulajdont vagy követelést halasztó feltétel alatt ruháznak át, az bizton számíthat ugyan reá, hogy a feltétel teljesülésével tulajdonossá vagy engedményessé lesz, de csak a jövőre, 3*