Képviselőházi irományok, 1910. XXXIII. kötet • 886. sz.

Irományszámok - 1910-886. A polgári törvénykönyv javaslata indokolásának 3-ik és 4-ik része

1288—1289. §. 197 adó törvényes zálogjoga, mindazáltal azokkal az eltérésekkel, amelyek a haszonbérlet eltérő természetéből folynak. Minthogy a haszonbér hosszabb időközökben jár le, mint a bér, a haszonbérbeadó törvényes zálogjoga hosszabb időre járó követelést fedez, mint a bérbeadóé ; fedezi nevezetesen a már eltelt haszonbérleti időre járó haszonbéren kívül a folyó bérfélévre és reá következő évre járó haszonbérkövetelést. Más — foglaltató — hitelezővel szemben ennek a zálogjognak az érvényesíthetősége is korlátozva van, és pedig rendszerint, a fennálló jognak (1881 : LX. t.-c. 72. §. 2. bek.) megfelelően, egy évi haszonbéri összegre ; de ha mezőgazdasági ingatlan van haszonbérbe adva, a Tj. a haszonbérbeadók érdekében, eltérve a fennálló jogtól, a zálogjognak két évi haszonbér erejéig való érvényesítését engedi meg. Ami azon dolgok körét illeti, amelyekre a zálogjog kiterjed, itt első sorban a haszonbérbe adott ingatlan gyümölcsei említendők, mint amelyek a haszonbérbeadó természetszerű fedezetét képezik; emellett a zálogjog azokat az ingó dolgokat is terheli, amelyeket a haszonbérlő vagy vele együtt gazdálkodó házastársa vagy gyermeke a gazdálkodás vagy iparűzés céljára a haszonbérlemény területére hozott vagy a gazdálkodás vagy iparűzés körében ott előállított. Egyebekben a bérbeadó törvényes zálogjogának szabályai megfelelően ide is szólnak (1288. §.). V. A fennálló jognak azt a szabályát, hogy mezőgazdasági ingatlan haszonbérlője a termést érő rendkívüli balesetek okából bizonyos körülmények között bérelengedést követelhet, a Tj. fenntartja, de csak rövid tartamú — hat évnél rövidebb időre kötött — haszonbérleteknél és többrendbeli megszorítással. Hosszú tartamú haszonbérleteknél a haszonbérlőnek ez a joga nem igazolható, mert a kár, amelyet ő az egyik évben elemi csapások vagy más rendkívüli balesetek következtében a termésben szenved, más éveknek az átlagosnál bővebb termése által ki szokott egyenlítődni. Rövid tartamú haszonbérleteknél azonban ezen kiegyenlítődés lehetősége — rendszerint legalább — hiányzik ; és minthogy rövid tartamú haszonbérletet általában csak kisbérlők szoktak kötni, akik a szoros értelemben vett mezőgazdaságon — földművelésen — kívül más gazdasági üzemet nem folytatnak és a termésben szenvedett kárukat máshonnan nem pótolhatják, közgazdasági és szociális szempontból egyaránt visszás volna a haszonbérlőt a teljes haszonbér megfizetésére szorítani olyankor is, mikor semmi sem termett vagy a termés rendkívüli csapás következtében nagyrészt kárba veszett. A bérelengedés előfeltételei a Tj. szerint a következők: a) Csak oly rendkívüli baleset jön tekintetbe, amelytől a haszonbérlő meg nem védhette és amely ellen nem biztosíttathatta magát. Ha a haszonbérlő megfelelő biztosítási szerződés kötése által (mint tűz- vagy jégkár esetében) a károsodástól megóvhatta volna magát, saját gondatlanságának következményeit nem háríthatja át a haszonbérbeadóra. b) A baleset okából bérelengedés csak úgy követelhető, ha annak következtében a mezőgazdasági ingatlan fél annyi termést sem hozott, mint amennyi rajta átlag teremni szokott. c) Az említett előfeltételek fennforgása esetében az évi haszonbérből annyi-' ban lehet elengedést követelni, amennyiben ez a méltányosságnak megfelel. Nemcsak az elengedés mértéke függ a méltányosságtól, hanem az is, hogy legyen-e helye elengedésnek. Ha a haszonbér megállapításánál a rendkívüli csapás eshetősége már számba volt véve, vagy ha a kár egy megelőző béróvnek rendkívül dús termése által fedezve van vagy más úton megtérül: a bérelengedés iránti követelés nem lesz a méltányosságra alapítható (1289. §. 1. bek.). Ugyancsak a méltányosság szempontjának felel meg az a rendelkezés, hogy ha a következő bérévekben az ingatlan az átlagosnál bővebb termést hoz, a bérelengedés ezen többlet értéke erejéig hatályát veszti (1289. §. 2. bek.)-