Képviselőházi irományok, 1910. XXXIII. kötet • 886. sz.

Irományszámok - 1910-886. A polgári törvénykönyv javaslata indokolásának 3-ik és 4-ik része

198 1290 1293. §. Hogy feles bérletnél bérelengedésnek nincs helye (1289. §. 3. bek.), abban találja igazolását, hogy a haszonbérbeadó ily esetben a gyümölcsök megsemmisülésének kockázatát a megállapított részesedés arányában úgy is viseli. Nehogy a bérelengedés iránti követeléssel a haszonbérbeadó hátrányára vissza lehessen élni, a Tj. a haszonbérlőt, aki bérelengedésre számot tart, jogvesztés terhe alatt arra kötelezi, hogy erről a haszonbérbeadót a termés betakarítása előtt értesítse : egyúttal pedig a bérelengedés iránti követelést az illető bérév végétől számítandó hat hónapi elévülésnek veti alá (1290. §.). VI. Minthogy ingatlannak, kivált mezőgazdasági ingatlannak, haszonbérlője haszonvételi jogát rendszerint csak az évnek egy bizonyos szakában gyakorolhatja tényleg, a haszonbérleti viszonynak felmondás általi megszüntetését azokon az eseteken kívül, amikor rögtöni hatályú felmondásnak van helye, helyesen csak oly időközökben lehet megengedni, amelyeken belül a haszonbérlőnek feltehetően alkalma nyílik a hasznok szedésére. Ez indokolja, hogy a Tj. ingatlanoknak (és a viszonyok hasonszerűségére való tekintettel jogoknak) haszonbérletére nézve az 1264. §-ban meghatározottnál hosszabb felmondási időt állapít meg és a felmondást csak úgy engedi meg, hogy a haszonbérleti viszony egy-egy bérévnek, mezőgazdasági ingatlanoknál pedig egy-egy gazdasági évnek végén szűnjék meg (1291. §.). Ugj/anaz a körülmény, hogy mezőgazdasági ingatlan hasznait csak az évnek egy bizonyos szakában lehet szedni, indokolja továbbá azt a szabályt, hogy ha mezőgazdasági ingatlan haszonbérlete rögtöni hatályú felmondás következtében a folyó gazdasági év vége előtt szűnik meg, nem a megszűnésig eltelt idő hossza határoz arra nézve, hogy a folyó év béréből mennyi illeti meg a haszonbérbeadót, hanem az az arány, amelyben a haszonbérlő, figyelemmel a 348. §. szabályaira, az azon évi hasznokban részesül (1292. §.). VII. Minthogy gyakori eset, hogy ingatlanok, különösen mezőgazdaságiak, felszereléssel együtt adatnak haszonbérbe, anélkül hogy a felszerelésre nézve a felek jogai és kötelezettségei közelebbről meghatároztatnának, a Tj. szükségesnek látta a felszerelésre vonatkozó jogviszonyt is szabályozása körébe vonni, és pedig azon külömbség figyelembevételével, hogy a haszonbérlő a felszerelést becsértékben azzal a kötelezettséggel vette-e át, hogy azt a haszonbérlet megszűntével becsértékben szolgáltatja vissza, vagy nem ekként. Ha nincs a felek között ily megállapodás, a felszerelési tárgyakra vonatkozó kárveszély megmarad a haszonbérbeadónál, és az egyes darabok fenntartásáról, valamint a haszonbérlő hibáján kívül elpusztult daraboknak pótlásáról a haszonbérbeadó köteles gondoskodni; csak annyiban van ez az utóbbi kötelessége enyhítve, hogy ha a felszereléshez állatok tartoznak, az ezek állományában időnként természetes úton beálló apadást a haszonbérlő az állatok szaporulatából (mely mint gyümölcs a haszonvételi jog alapján az ő tulajdonává válik) pótolni köteles (1293. §.). , ; ; Többnyire azonban az előbb említett megállapodással veszi át a haszonbérlő a felszerelést, mert neki érdekében áll, hogy a felszerelési tárgyak tekintetében szabad kezet nyerjen, a haszonbérbeadó pedig szabadulni akar a felszerelési tárgyakra vonatkozó kárveszélytől. A felek ezen rendszerint felteendő szándékának megfelelően állapítja meg a Tj. az említett megállapodással történt átvétel joghatásait : a haszonbérlő a felszereléshez tartozó egyes darabokkal a rendes gazdálkodás korlátai között rendelkezhetik, viszont azonban a felszerelést abban a karban köteles fenntartani, amelyben átvette és az egyes darabok véletlen elpusztulásának vagy rosszabbodásának veszélyét ő viseli. A felszereléshez tartozó dolgok tulajdonában változás nem áll be; a haszonbérlőnek azt az érdekét, hogy a felszerelési tárgyaknak a rendes gazdálkodás szabályai szerinti felhasználásában ne