Képviselőházi irományok, 1910. XXXIII. kötet • 886. sz.

Irományszámok - 1910-886. A polgári törvénykönyv javaslata indokolásának 3-ik és 4-ik része

1279—1283. §. 195 akart bocsátkozni; a joggyakorlat lesz hivatva megállapítani azon eltéréseket, amelyeket a „megfelelő" alkalmazás magával hoz (1278. §.). g) Az a fokozott biztonság, amelyet a bérlet telekkönyvi bejegyzése a Tj. szerint a bérlőnek nyújt, egyrészt abban nyilvánul, hogy a bejegyzett bérleti jog nemcsak az ingatlan használatba bocsátásának időpontjától, hanem — amennyiben ennél korábbi — már a bejegyzés időpontjától kezdve részesül az ingatlan megszerzőjével szemben az 1272. és köv. §-okban meghatározott oltalomban'; másrészt — és főleg — abban, hogy a telekkönyvbe bejegyzett bérlet végrehajtás esetében is érintetlenül marad, ha jelzálogos követelés a rangsorban meg nem előzi vagy a bérlet fenntartásával árverés alá bocsátott ingatlan vételárából a megelőző jelzálogos követelések kikerülnek ; hogy továbbá az ilyen bérletet a bérbeadó ellen elrendelt csőd és az ingatlannak a tömeggondnok által szabad kézből vagy árverésen való eladása sem érinti (1279. §.). A telekkönyvbe be nem jegyzett bérlet végrehajtás és csőd esetében ily védelemben nem részesül; az árverési vevő, ha tudott is a bérletről vagy ha be volt is vezetve a bérlet a nyilvántartó jegyzékbe, az árverés jogerőre emelkedése után a bérletet a törvényes felmondási idő megtartásával felmondhatja. Csakhogy a felmondásnak a legelső alkalommal kell történnie, amikor lehetséges, különben a vevő a bérlővel szemben oly tekintet alá esik, mintha az ingatlant szabad kézből szerezte volna. Ugyanez áll megfelelően, ha az ingatlant a bérbeadó csődtömeggondnoka adja el szabad kézből vagy árverésen; az ilyen eladás ugyanis a telekkönyvbe be nem jegyzett bérlet tekintetében a végrehajtási árverés hatályával bír (1280. §.). h) Az a körülmény, hogy a bérbeadott ingatlan kényszereladásra kerül, a bérbeadónak a bérlőhöz való viszonyában nem minősíthető véletlen esetnek, hanem a bérbeadót terhelő szavatosság körébe esik. A Tj., hogy erre nézve kétséget ne hagyjon fenn, kijelenti, hogy ha a bérlet az 1275. vagy az 1280. §. alapján a kikötött idő előtt megszűnik, a bérlő a bérbeadótól ebből eredő kárának megtérítését követelheti. Annak kimondása, hogy e követelés a bérbeadó csődjében is érvényesíthető, azért látszott célszerűnek, nehogy abból, hogy előfeltételei csak a csőd folyama alatt állanak be, az 1881 : XVII. t.-c. 2. §-ára való tekintettel esetleg az ellenkezőt lehessen következtetni (1281. §.). XI. A jelen fejezetnek az ingatlanok bérletére vonatkozó szabályai a dolog természetének megfelelően lakásoknak és egyéb helyiségeknek bérletére is ki vannak terjesztve (1282. §.). MÁSODIK FEJEZET. Haszonbérlet. 1283-1298. §. I. T. 1582-1599. §.; Ind. IV. k. 308-332. 1.; Főelőadm. VII. k. 251-269.1. (I. J. T. VI. évf. 252-270.1); Bizotts. tárgy. III. k. 87-97. 1. (I. J. T. IX. évf. függ.); II. T. 1283-1298. §. I. Haszonbérlet tárgya csak gyümölcsöző dolog vagy gyümölcsöző jog lehet; a haszonbérbeadó a haszonbérleti szerződés erejénél fogva a megállapított ellenérték — a haszonbér — fejében ily dolog vagy jog időleges haszonvételének, nem pusztán használatának, átengedésére kötelezi magát. Minthogy a haszonvételben a 347. §. 1. bekezdéséhez képest az az előny is bennfoglaltatik, amellyel a a dolognak vagy a jognak használása jár; minthogy továbbá a haszonbérlet fogal25*