Képviselőházi irományok, 1910. XXXIII. kötet • 886. sz.

Irományszámok - 1910-886. A polgári törvénykönyv javaslata indokolásának 3-ik és 4-ik része

190 1261—1265. §. adó érdekeinek jelentékeny sérelmével jár és hogy a bérlő azt megintés ellenére sem hagyja abban ; a szerződésellenes használat példájaképen különösen ki van emelve a bérelt dolog rongálása, elhanyagolása és a használatnak harmadik személy részére való jogosulatlan átengedése; 2. ha a bérlő valamely bérrészletre vagy ennek egy részére nézve fizetési késedelembe esik és a bérhátralékot a mulasztás következményeire való figyelmeztetés ellenére a bérbeadó által kitűzött véghatáridő alatt, melynek ingatlanoknál legalább tizenöt napot, ingóknál legalább három napot kell kitennie, sem egyenlíti ki. Az említett előfeltételek alatt a szerződésellenes használatnak és a bérfizetés elmulasztásának ténye már magában véve megállapítja az időelőtti felmondáshoz való jogot, anélkül hogy a bérlő részén subjectiv vétkesség kívántatnék meg ; a bérbeadónak az a jogos érdeke, hogy további károsodás ellen a bérleti viszony megszüntetése által megóvhassa magát, nem szenvedhet csorbát annak folytán, hogy a bérlő a sérelem elhárítására hibáján kívül képtelen. A 2. pont esetében különben a rendelkezés szigora még enyhítve van azzal, hogy a bérlő a véghatáridő eltelte után is még hatályosan fizethet mindaddig, amíg a felmondás meg nem történt, és hogy a már megtörtént felmondás is hatálytalanná válik ugyanazon előfeltételek alatt," amelyek alatt a 848. §. értelmében a másik fél teljesítési késedelmén alapulóTelállás hatálytalan (1261. §.). A felmondás jogán kívül a Tj. még egy másik jogot biztosít a bérbeadónak oly esetben, mikor a bérfizetéssel késedelmes bérlő a bérelt dolog átvételével is késedelemben vari vagy a dolog használatával a bérleti idő lejárta előtt felhagy. Ha ily esetben a bérbeadó meg akar maradni a szerződés mellett, amelyet a bérlő teljesíteni nem akar vagy nem képes, mindkét félnek érdekében áll, hogy a dolog ne maradjon időközben használatlan, hanem másnak adassék bérbe. A Tj. tehát feljogosítja a bérbeadót, hogy a bérlő megfelelő előzetes figyelmeztetése után a dolgot a meghatározott bérleti időnek még hátralevő részére a bérlő rovására másnak adja bérbe, kötelezi azonban, hogy ha ebbeli jogával él, az új bérbeadásnál a késedelmes bérlő érdekeire is lehetőleg tekintettel legyen. Az új bérbeadás a bérlő rovására történvén, ő felelős marad a bérbeadóval szemben a külömbözetért, ha csak csekélyebb bért lehetett elérni; ellenben amennyiben az új bérlővel szemben kikötött bér fedezi a késedelmes bérlő részéről kötelezett bérösszeget, az utóbbi a bérfizetési kötelezettség alól már az új bérbeadás ténye által felszabadul (1262. §.). VIII. Hogy meghatározott időre kötött bérlet a kikötött idő elteltével ipso jure megszűnik, határozatlan időre kötött bérlet pedig felmondással megszüntethető, az megfelel a fennálló jognak. Ellenben újítás az a szabály, hogy ingatlan iránt kötött bérlet bármelyik fél által felmondható, hacsak írásban nincs az időtartama meghatározva (1263. §.). A Tj. ezzel formakelléket állít fel, nem ugyan az ingatlanra vonatkozó bérleti szerződésekre a maguk egészében, hanem a felek azon megállapodására, amely a bérlet tartamát meghatározott időben állapítja meg, és az írásbeli alak hiányában a bérleti szerződést csak mint határozatlan időre kötöttet és bármelyik fél által felmondhatót ismeri el hatályosnak. Igazolását ez a szabály abban találja, hogy ingatlan bérleteknél általában, különösen pedig tulajdonváltozás esetében nagyfontosságú, hogy a bérlet időtartama biztosan meg legyen állapítható. Minthogy közgazdasági és szociális szempontból nem kívánatos, hogy a használati jog a tulajdontól túlhosszú időre el legyen választva, és hosszabb idő multával a viszonyok is többnyire annyira megváltoznak, hogy a szerződés az egyik vagy a másik fél érdekeinek többé nem felel meg, a Tj. a felek szerződési szabad-