Képviselőházi irományok, 1910. XXXIII. kötet • 886. sz.

Irományszámok - 1910-886. A polgári törvénykönyv javaslata indokolásának 3-ik és 4-ik része

164 1152-1159. §. ő reá átszállott. Amíg ez meg nem történt, rendszerint tehát amíg a dolog neki át nem adatott vagy részére el nem küldetett, a dolog hiányossága esetében nem a szavatosság különleges szabályai, hanem a teljesítésre, a teljesítési késedelemre és a nem-teljesítésre vonatkozó általános szabályok nyernek alkalmazást. Valamint eleve ki van zárva a szavatosság, ha a vevő a szerződés megkötésekor a hiányt ismeri, úgy meg kell szünniök a szavatosságból eredő jogoknak, ha a vevő, ismerve a hiányt, a hiányos dolgot teljesítésül mégis elfogadja és e jogokat fenn nem tartja (1152. §.). A választási jog, amely a vevőt a szavatosságból eredő jogokra nézve megilleti, a 875. §. értelmében ki volna merítve, mihelyt a vevő az eladóval szemben kinyilatkoztatja, hogy melyik jogát választja. A Tj. ezt az eredményt a vevő érdekei szempontjából nem találta kielégítőnek. Ha az eladó a szavatossági hiány fennforgását nem ismeri el és a vevő által a szavatosság álapján támasztott követelésnek ellentmond, rendszerint hosszabb ideig tart, amíg a vevő ebbeli követelésének per útján érvényt bír szerezni. Időközben azok a viszonyok, amelyek fennforogtak, mikor választási jogát gyakorolta, lényegesen megváltozhatnak. Lehet, hogy a hiány, amelynek alapján ő eredetileg árleszállítást követelt, utólag oly tetemesnek bizonyul, hogy az árleszállítás a belőle eredő hátrány kiegyenlítésére elégtelen. Lehet, hogy az eladó időközben csődbe jutott vagy fizetőképtelen lett, úgy hogy a vétel felbontásának keresztülvitele a vevőnek még nagyobb kárt okozna, mint amennyit a dolog hiányossága miatt szenved. A Tj. erre való tekintettel megengedi a vevőnek, hogy választásától mindaddig eltérjen, amíg az eladó megegyezését nem nyilvánítja vagy amíg őt a vevő kérelméhez képest jogerős ítélettel el nem marasztalják (1153. §. 1. bek.). Minthogy ebből láthatólag a vétel felbontása és a vételár leszállítása voltaképen szerződés útján jön létre, amelynek megkötésére azonban az eladó kötelezve van s amelyet szükség esetén a bírói ítélet pótol, az 1153. §. 1. bekezdésében említett keresetnek első sorban arra kell irányulnia, hogy az eladó a vétel felbontásába vagy a vételár leszállításába egyezzék bele. Ez azonban, tekintettel arra, hogy a felbontást vagy az árleszállítást kimondó ítélet visszahat a keresetindítás időpontjára (1153. §. 2. bek.), nem zárja ki, hogy a vevő ebbeli kérelmével azt a kérelmet is összekapcsolja, hogy az eladó a vétel felbontásából vagy a vételár leszállításából folyó kötelezettségeinek teljesítésére, például a vételárnak vagy a vételár túlfizetett részének visszafizetésére, egyben ítélettel köteleztessék. Ami a szavatosságból eredő egyes követeléseket illeti, a Tj. a részletes szabályozásban arra törekedett, hogy a jogérvényesítés mindenkor a méltányosság határai között maradjon. a) A vétel felbontására, amennyiben erre nézve külön szabályokat nem állít fel, általában a törvényes elállási jog szabályait jelenti ki irányadóknak azzal a kiegészítéssel, hogy a vétel felbontása esetében az eladó a szerződés megkötésének és a dolog átvételének költségét is köteles a vevőnek megtéríteni, a dolgot pedig ott kell visszavennie, ahol az volt, amikor a vevő a hiányt felismerte. A vevő, aki a dolgot abban a hitben, hogy a szerződésnek megfelel, jóhiszemben más helyre szállította, nem kötelezhető arra, hogy azt a saját költségén az átadás helyére visszaszállíttassa (1159. §.). Hogy a vevő a vétel felbontásának jogával az eladó kárára ne spekulálhasson, a Tj. módot nyújt az eladónak, hogy bizonyos előfeltételek mellett megfelelő felhívás és határidő kitűzése útján a vétel felbontásának időbeli korlátot szabhasson (1154. §.). Lehetővé teszi továbbá az eladónak, feltéve hogy csalárdság nem terheli, hogy bizonyos előfeltételek alatt a vétel felbontásának a hiány helyrehozása által elejét vegye (1155. §.). Meghatározza, hogy ingatlannál a térfogatbeli hiány mennyi-