Képviselőházi irományok, 1910. XXXIII. kötet • 886. sz.

Irományszámok - 1910-886. A polgári törvénykönyv javaslata indokolásának 3-ik és 4-ik része

148 1089 -1093. §. kölcsön tárgyát, amennyiben a célba vett használat az in specie való visszaadás kötelezettségével megfér. Kell továbbá, hogy a dolog a haszonkölcsönvevőnek ingyenes használatra adatott legyen át. Az ingyenesség kelléke rokonságba hozza a haszonkölcsönt az ajándékozással, a használat átengedése a bérlettel; innen van, hogy a haszonkölcsönre felállított szabályok közül egyesek azonosak az ajándékozásnak, mások a bérletnek megfelelő szabályaival. Nem tartozik a Tj. szerint a haszonkölcsön fogalmi criteriumaihoz, hogy a haszonkölcsönadó kötelezettséget vállaljon arra nézve, hogy a dolgot bizonyos időn át a haszonkölcsön vevő használatában meghagyja; eltérően az osztrák ptkv. 974. §-ától, haszonkölcsön forog fenn akkor is, ha a haszonkölcsönadó a dolognak tetszés szerinti visszakövetelhetését magának fenntartja. Hogy a használat ideje határozott vagy határozatlan tartamú-e, az a haszonkölcsönnél szintoly kevéssé tehet fogalmi külömbséget, mint a bérletnél. A praecariumnak a commodátumtól való megkülönböztetése, mely a római jogban is inkább jogtörténeti mint belső okokon alapult, a mai jogra nézve jelentőségnélküli. A dolog használatában a haszonkölcsönvevőnek magától érthetően a szerződéshez kell alkalmazkodnia; ingyen, pusztán a haszonkölcsönadó liberalitása alapján jutván a dolog használatához, annál inkább köteles respektálni használati jogának a haszonkölcsönadó által megvont határait. Hogy a dolgot a haszonkölcsönadó engedélye nélkül nem szabad harmadik személynek átengednie, abban találja magyarázatát, hogy a haszonkölcsönadót a szerződés megkötésében legtöbbször a haszonkölcsönvevő iránti személyes bizalom vezérli (1088. §. 2. bek.). A dolog használata és megőrzése körüli vétkességéért a haszonkölcsönvevő az általános szabályokhoz képest válik felelőssé; ellenben a dolognak oly elváltozásáért és rosszabbodásáért, amely a szerződésszerű használat következménye, a haszonkölcsön vevő szintoly kevéssé felel, mint a bérlő (1089. §., v. ö. az 1249. §. 2. bekezdésével). A haszonkölcsönszerződés oly szerződés, mely, ügyleti célját tekintve, a haszonkölcsönvevő érdekében köttetik, habár egyes esetben mellesleg a haszonkölcsönadónak is lehet abban érdeke, hogy időközben más viseli a dolognak gondját. A haszonkölcsönvevőnek ez a praedomináló érdeke indokolja, hogy amíg a haszonkölcsön tart, a dolog fenntartásának rendes költségét ő köteles viselni. A rendkívüli fenntartási költség őt szintoly kevéssé terhelheti, mint a bérlőt; minthogy azonban a haszonkölcsönadó, ellentétben a bérbeadóval, nincs kötelezve arra, hogy a dolgot használható karban fenntartsa, a haszonkölcsön vevő a dolog fenntartására fordított rendkívüli költség megtérítését nem, mint a bérlő, feltétlenül, hanem szintúgy mint bármely más költségét, amely nem őt magát terheli, csak annyiban követelheti, amennyiben a megbízás nélküli ügyvitel szabályai szerint erre jogosult. Ellenben az elviteli jog tekintetében a haszonkölcsönvevő jogállása a bérlőével egyenlő (1090. §. ; v. ö. az 1248. §-szal). .Ha a dologra nézve az 544. §-ban meghatározott esetek valamelyike áll be, a haszonkölcsönvevőt a haszonkölcsönadóval szemben ugyanoly értesítési kötelezettség terheli, mint a bérlőt a bérbeadóval szemben; ennek elmulasztása azonban a haszonkölcsön ingyenességére való tekintettel csak kártérítési kötelezettséggel járhat és nem vonja maga után a bérlőre nézve megállapított egyéb joghátrányokat (1091. §. ; v. ö. az 1245. §-szal). . Ami a haszonkölcsönadót illeti, őt a haszonkölcsönvevő használati jogának , folyományaképen az a kötelesség terheli, hogy neki a dolog szerződésszerű hasznáatát megengedje, illetőleg őt az átadott dolog ilyetén használatában ne gátolja (1092. §.). Ezen kötelességének megsértése miatt ő is felelőssé válhatik a haszon-