Képviselőházi irományok, 1910. XXXIII. kötet • 886. sz.

Irományszámok - 1910-886. A polgári törvénykönyv javaslata indokolásának 3-ik és 4-ik része

144 1078-1080. §. Abból, hogy az elévülés csak kifogásra ad jogot, önként folyik, hogy a bíró nem utasíthatja el a hitelezőt keresetével az elévülés alapján, ha az adós nem hivatkozik reá. Minthogy azonban az adósnak a kifogás megtételére a lehetőséget fenn kell hagyni, a bírónak az elévülést annyiban mégis hivatalból kell figyelembe vennie, hogy elévültnek látszó követelés alapján fizetési meghagyást ki nem bocsáthat ós az adós meghallgatása nélkül ily követelés behajtására vagy biztosítására célzó intézkedést el nem rendelhet (1077. §. 2. bek.). Hogy a Tj. elévült követelés tekintetében megállapítási keresetet sem enged, ha az adós az elévülés alapján a keresetnek ellenmond (1077. §. 3. bek.), az abban találja igazolását, hogy a megállapítási kereset követelés tekintetében csak arra való, hogy a teljesítést előkészítse, tehát céltalan, ha a teljesítés ki nem kényszeríthető. A beállott elévülésnek egyik hatása a Tj. szerint az is, hogy a főkove teles elévülésével a tőle függő mellékszolgáltatások, mint kamat, költség, hasznok iránti követelés érvényesíthetősége is megszűnik, még ha erre nézve nem telt is el az elévülés ideje (1076. §.). Az elévült követeléshez, bár erejében nagyon megfogyatkozott, a Tj. szerint még mindig jelentékeny joghatások fűződnek. a) A hitelező a birtokában levő zálogból a követelés elévülése után is kielégítheti magát (1078. §. 1. bek.). Méltánytalan volna a hitelezőt, aki a birtokában levő zálog által nyújtott biztosítékban bízva mulasztotta el követelése érvényesítését, az elévülés következtében ezen biztosítékának elvesztésével sújtani. Ugyanezen gondolaton alapszik az a szabály is, hogy ha az adós a követelés biztosítására valamely jogot ruházott át a hitelezőre, annak visszaruházását az elévülés alapján nem követelheti (1078. §. 2. bek.). Más szempont alá esnek a jelzálogjoggal biztosított követelések. A jelzálogjog nincs ily módon a követelés elévülésével szemben biztosítva; a Tj. ellenkezőleg, a fennálló jog nyomán haladva, kimondja, hogy a tulajdonos a követelés elévülése alapján a hitelezőtől a jelzálogjogról való lemondást követelheti (685. §.). b) Az elévült követelés is teljesíthető; amit az adós annak alapján szolgáltat, az nem tartozatlan fizetés, hanem joghatályos teljesítés. Ebből folyik, hogy ily szolgáltatást abban az esetben sem lehet visszakövetelni, ha a teljesítőnek nem volt tudomása az elévülés beálltáról. A teljesítés ténye bizonyítja, hogy tudomása volt kötelezettsége fennállásáról; sem a természetes jogérzettel, sem az elévülés céljával nem volna összeegyeztethető, ha a jogviszony lebonyolítása után az elévülést arra akarná felhasználni, hogy a jogviszonyt ismét vitássá tegye. Ugyanezen gondolaton alapszik, hogy az elévült követelésre adott biztosítékot sem lehet visszakövetelni, ós hogy az sem hivatkozhatik az elévülésre, aki elévült tartozását elismerte vagy arra nézve fizetési ígéretet tett (1079. §). Az elévülés szabályai nemcsak az adós érdekében, hanem közérdekben is lévén megállapítva, bizonyos tekintetben kényszerítő jellegűek. A közérdekre való tekintetből nem lehet megengedni, hogy a felek jogügylettel az elévülést eleve kizárják, vagy azt bármely irányban, tehát akár az elévülési idő meghosszabbítása, akár az elévülés kezdetének, nyugvásának vagy félbeszakításának a törvénytől eltérő szabályozása által megnehezítsék. Ellenben a törvény szerint elévítheto követelések elévülésének megkönnyítése, nevezetesen az elévülési idő megrövidítése nincs kizárva, mert nem ellenkekezik az elévülés céljával (1080. §. 1. bek.). A már megszerzett elévülési