Képviselőházi irományok, 1910. XXXIII. kötet • 886. sz.

Irományszámok - 1910-886. A polgári törvénykönyv javaslata indokolásának 3-ik és 4-ik része

1009—1010. §. 117 Hogy a Tj, azt, amit az 1008. §-ban az egész vagyon átruházása esetére rendel, arra az esetre is kiterjeszti, ha valaki más vagyonának hányadrészét szerzi meg szerződós útján, az abban találja okát, hogy az utóbbi esetben az elidegenítő és az átvevő között vagyonközösség; keletkezik, mely az elidegenítő hitelezőire szintoly sérelmessé válhatik, mint az egész vagyon átruházása .•.•:•'.' •ÖTÖDIK CÍM. A köret élések megszűnése és elévülése. ELSŐ FEJEZET. 'Teljesítés. 1009—1033. §.. . I. T. 1275-1304. §.; Ind. III. k. 616—656. 1.; Főelőadm. VI. k. 416-444.1. (I. J.-T. V. évf. 1509-1537.1.) II. T. 1009-1033. §. I. A teljesítéssel a kötelem célját elérvén, szükségképen megszűnik (1009. §.). Ez nemcsak akkor áll, ha az adós teljesíti, hanem akkor is, ha más, feltéve hogy a teljesítés az adós felszabadítása céljából, nem pedig, mint a követelés törvényes átszállásának eseteiben, a követelés megszerzése céljából történt. A szolgáltatás minőségétől függ, hogy a teljesítés a hitelező közreműködése nélkül történhetik-e, vagy mint a dologszolgáltatásoknál, csak az ő megegyezésével, tehát a szerződós (traditio) útján. Az utóbbi esetben ahhoz, hogy a teljesítés hatálya beállhasson, a szerződés általános kellékeinek fennforgása szükséges. Teljesítésről csak úgy lehet szó, h szolgáltatás, amelyben nyilvánul, kötelemszerű. A kötelem azonban akkor is megszűnik, ha a hitelező a neki teljesítésül felajánlott nem kötelemszerü szolgáltatást, tudva hogy a kötelemnek meg nem felel, teljesítésül mégis fenntartás nélkül elfogadja,, mert ilyenkor vagy felváltó szolgáltatás (datio in solutum) forog fenn, vagy a hitelezőt a szolgáltatás hiányos volta miatt megtehető kifogásáról lemondottnak kell tekinteni. Kérdéses lehet, hogy minő hatálya van a meg nem felelő vagy fogyatékos szolgáltatás elfogadásának akkor, ha a hitelező az elfogadáskor nem tudta, hogy nem kötelemszerű. Az egyik—'szigorúbb — nézet szerint a követelés ez esetben is megszűnnék a hitelező azon felmentő nyilatkozatánál fogva, amely az elfogadásban bennfoglaltnak tekintendő ; az exceptio non adimpleti conractus tehát ki volna zárva és a hitelező csak a szolgáltatás hiányossága miatt őt esetleg megillető egyéb, nevezetesen a szavatosságból folyó jogait érvényesíthetné. Egy másik — enyhébb — nézet szerint a teljesítés elfogadását úgy kell felfogni, hogy a hitelező csak egyelőre és azon hallgatólagos fenntartással liberálja az adóst, hogy a kötelemszerűnek vélt szolgáltatás valóban ilyen legyen, mely felfogásból az következik, hogy az elfogadás által csak a bizonyítási teher változik, de a hitelezőnek, ha a szolgáltatás nem kötelemszerű voltát bizonyítja, a nem-teljesítés miatt megtehető kifogása fennmarad. A Tj. az utóbbi nézethez csatlakozott, mint amely méltányosabb és a közfelfogásnak is inkább felel meg (1010. §, 1. bek.).