Képviselőházi irományok, 1910. XXXIII. kötet • 886. sz.

Irományszámok - 1910-886. A polgári törvénykönyv javaslata indokolásának 3-ik és 4-ik része

104 986. $. élhetett volna, a Tj. ezt a kifogást kifejezetten fenntartja arra az esetre is, ha egy másik kezes megtérítést követel tőle (985. §. 3. bek.). Amit a Tj. a több kezesnek egymás közötti viszonyára nézve rendel, annak joghasonlatosságnál fogva abban az esetben is kell megfelelően állania, ha ugyanaz a követelés a kezességen kívül oly zálog- vagy jelzálogjoggal van biztosítva, amely harmadik személy dolgán áll fenn (dologi kezesség). Hogy ily esetben a követelés a személyi kezesnek és dologi kezesnek egymáshoz való viszonyában mindkettőjüket vagy csak egyiküket fogja-e terhelni, az szintén attól függ, hogy a kezességet ós a zálog- vag3^ jelzálog jognak terhét közösen vállalták-e el. amely esetben a terhet kétség esetében egyenlő arányban viselik, vagy egyik a másiktól függetlenül, amely esetben az viseli egészben, aki korábban vállalta el Magától értetődik, hogy a dologi kezes visszkeresetileg sem felel többel, mint a lekötött dologgal. A Tj. továbbá kiterjeszti a 985. §. szabályait arra az esetre is, ha ugyanaz a követelés több zálogjoggal vagy jelzálogjoggal van biztosítva. Ha az elzálogosító, aki nem személyes adós, a záloghitelezőt, vagy ha a jelzálog tulajdonosa, aki nem személyes adós, a jelzálogos hitelezőt kielégíti, a követelés a 985. §. szabályainak megfelelő alkalmazásával száll át reá (632. §. 2. bek., 679. §. 1. bek.); vagyis ő, hacsak . a több zálogot vagy jelzálogot közös megállapodással nem kötötték le, mely esetben a teherviselés aránya a 985. §. 1, bekezdése, illetőleg a 962. §. szerint, egyetemleges jelzálog esetében pedig a 663. §. 1. bekezdése szerint igazodik, visszkeresetileg csak oly zálogból vagy jelzálogból követelhet kielégítést, amelyet korábban kötöttek le, mint ő a maga dolgát. II. Ha valaki megbízást ad másnak, hogy a saját nevében és a saját számlájára egy harmadiknak hitelezzen, ós a másik a megbízást elfogadja, oly jogviszony keletkezik, mely bizonyos tekintetben a kezességgel rokon (mandátum qualificatum). A Tj. ezt a jogviszonyt, melynek természete vitás, elvben megbízásnak tekinti; arra tehát általában és különösen abban a tekintetben is, hogy köteles-e a megbízott a harmadiknak hitelt adni, visszavonhatja-e a megbízó a hitelezés megtörténte előtt a megbízást és felmondhatja-e azt a megbízott, a megbízás szabályai alkalmazandók. Ha azonban a megbízott a megbízás értelmében hitelez, akkor a megbízó a Tj. szerint a harmadiknak a hitelezésből származó kötelezettségéért a megbízottnak kezesként felel (986. §. 1. bek.). Azok a szabályok tehát, amelyek a kezes felelősségének terjedelmére, a kezest megillető kifogásokra, a sortartás kifogására és a kezes felszabadulására vonatkoznak, hitelezési megbízás esetében a megbízás teljesítése után a megbízóra is állanak. A kezességvállalás alaki kellékeire vonatkozó szabályokat is megfelelően ki kellett terjeszteni a hitelezési megbízásra, már csak azért is, nehogy e szabályokat a kezességnek hitelezési megbízás alakjában való elvállalása által meg lehessen kerülni (986. §. 2. bek.).