Képviselőházi irományok, 1910. XXXII. kötet • 886. sz.

Irományszámok - 1910-886. A polgári törvénykönyv javaslata indokolásának 1-ső és 2-ik része

140-142. §. 67 fogadás következtében elveszti a szülő a gyermekkel való érintkezés jogát is. Következik ez a 139. §. második bekezdéséből, amely megengedi, hogy a szülő részére a személyes érintkezés jogát fenn lehet tartom és azt szabályozni. E fenntartás dacára a gyámhatóság szükség esetében a gyermek nyilvánvaló érdekében az érintkezés jogát korlátozhatja vagy azt mindenkorra megvonhatja a vérszerinti szülőtől. -A §. 3-ik bekezdése szerint a vér szerinti szülő szülői joga feléled, ha az örökbefogadott eltartása reá hárul, de csak akkor, ha az örökbefogadó szülői joga megszűnt vagy szünetel. Az örökbefogadott gyermeket is, ha rászorul, köteles a szülő eltartani a 148. §. értelmében. De ha ehhez még az járul, hogy az örökbefogadó szülő szülői joga megszűnt vagy szünetel, móltányos a szülőt szülői jogaiba visszahelyezni, amely rendszerint a gyermek érdekének is megfelel. Bármily nagy szakadék támadt ugyanis az örökbefogadás következtében érzelemben és társadalmilag a szülő és a gyermek között, caégis a szülő lesz leginkább alkalmas arra, hogy a változott helyzetet gyermekével megértesse és annak keserűségót tőle telhetőleg megédesítse. A szülői joggal együtt azonban nem éled fel a szülő törvényes vagyonkezelő ós képviseleti joga, mert ez a változott családjogi helyzetnek nem felelne meg (v. ö. 119. §-t és indokait). 20. A 140. §. megállapítja, hogy az örökbefogadó az örökkefogadottat ós azokat az ivadékokat, akikre az örökbefogadás kihat, ha reá szorulnak, eltartani köteles és hogy ez a kötelezettsége megelőzi az örökbefogadott vórrokonainak a kötelezettségét. Ez a megállapítás azonban nem egyértelmű azzal, mintha másnak kötelezettsége nem előzhetné meg az övét is, pl. az örökbefogadott házastársáé, vagy ivadékáé, akik a Tj. 26., 30. és 151. §-a szerint őt megelőzőleg lehetnek kötelezve eltartására. Megelőzi — ha az örökbefogadott törvénytelen ós kiskorú — az atyjának eltartási kötelezettsége. Mert a törvénytelen gyermek és atyja a 89. §. értelmében nem rokonok. A 140. §. tehát a törvénytelen atyára annál kevósbbó vonatkozhatik, mert a 216. §-ban megállapított eltartási kötelezettség az atyát akként terheli, hogy ő a 149. §. 2. bekezdésének esetén kivül csak akkor menekülhet eltartása kötelezettsége alól (217. §.), ha eltartására, mint természetes atya ítélettel, bírói egyezséggel vagy a 224. §-nak megfelelő megegyezés alapján már más van kötelezve, vagy ha a gyermeket már más szerződéssel a magáénak elismerte, ily elismerés hatályával azonban az örökbefogadás nem bír. De az utóházassággal vagy királyi kegyelemmel törvényesített gyermekkel szemben az örökbefogadó eltartási kötelezettségét annak a tartási kötelezettsége, aki erre a gyermek természetes atyjaként köteleztetett, már azért sem előzheti meg, mert a 217. §. értelmében az megszűnt, de meg különben is a törvényesített gyermek, mint atyjának törvényes gyermeke, annak vérrokona is. 21. A 141. §. intézkedéseinek megokolása részben már a 135. ós a 136. §. megokolásában bennfoglaltatik. Arra a rendelkezésre nézve, hogy az örökbefogadót ki lehet zárni az örökbefogadott vagyonának kezeléséből, elég utalni arra, hogy ezt megengedi a mai jog is (1877 : XX. t.-c. 15. és 36. §.) és hogy ebből visszásságok alig keletkezhetnek, mert a helyzet teljesen hasonló ahhoz, midőn a gyermeknek más a törvényes képviselője és más a vagyonának kezelője, pl. a végrendelkező intézkedése következtében. 22. Bár már a 102. és 105. §. szabályából, amely az utóházassággal vagy a királyi kegyelemmel való törvónyesíthetés alól nem tesz kivételt a már örökbefogadott gyermekre nézve, következtethető, hogy az örökbefogadás hatályát nem érinti az örökbefogadottnak az örökbefogadás után bekövetkezett 8*