Képviselőházi irományok, 1910. XXXII. kötet • 886. sz.

Irományszámok - 1910-886. A polgári törvénykönyv javaslata indokolásának 1-ső és 2-ik része

84 , 43-48, i: igényper keretében a férj által már megszerzett hasznok tekintetében köny­nyebben bírálható el. Ami a Tj. terminológiáját illeti, a javaslat a 42. §. 1. és 2. bekezdé­sében a feleség hozzájárulásáról szól; mert a javaslat terminológiája szerint (v. ö. 737. §.) a hozzájárulás úgy az előzetes hozzájárulást, vagyis a bele­egyezést, mint az utólagos hozzájárulást, vagyis a jóváhagyást magában foglalja; s a §. 1. és 2. bekezdésében mind a kettőt érteni kell. 3. A 42. §. szabályainak az igért hozomány kamataira és a haszonmeg­térítésre, valamint az ú n. járadékhozomány részleteire (apanage) kiterjesz­tését az alapgondolatnak azonossága követeli (43. §.). 4. Ugyanaz a szempont, amely a házastársak közötti vagyonjogi viszo­nyokban a diligentia quam in suis rebus — elvének elfogadását igazolja, igazolja egyszersmind azt is, hogy a íéij még a harmadik személy által rendelt ú. n. fenntartott hozomány esetében is a hozomány állagának tulaj ­donosa irányában csak hasonló fokú gondosságra legyen kötelezve; mert a hozománynál, amely többnyire csak közel rokonsági viszonyban állóktól szár­mazik, a gondosság mértékére nézve a házastársak közötti belső bizalmi viszonyt kell általában irányadónak tekinteni (44. §.). 5. A Tj. eltérőleg az I. T. 119. §-ától, amely a férjet' a hozomány biztosítására csak közjegyzői okiratban vállalt kötelezettség alapján köte­lezte, a biztosítékadást a férjnek mindazokban az esetekben törvénynél fogva kötelességévé teszi, amelyekben a közönséges haszonélvezőtől a tulaj­donos biztosítékot követelhet, mert a házassági viszony természete magában véve nem igazolja azt, hogy a hozomány állagához való jog csekélyebb mértékben legyen biztosítva, mint a tulajdonos joga a közönséges haszon­élvezővel szemben. Viszont azonban kimondja a javaslat, hogy a férj ezen túlmenőleg csak közokiratban foglalt szerződéssel vállalhat a biztosítókadásra kötelezettséget (45. §.).­6. A pénzből és más elhasználható dolgokból álló hozományon a férj a haszonélvezet szabályai értelmében tulajdoni jogot nyervén,, a hozomány hasz­nainak á házassági terhek céljára szükséges lekötése ós az állagnak a jogosult részére biztosítása nem történhetik más hozomány hasznainak lekötéséhez hasonló módon. Erre a haszonélvezetnek általános szabályai nem mutatkoznak minden tekintetben megfelelőknek. A javaslat 46. §-a e részben a rendes gaz­dálkodásnak és a hozomány rendeltetésének elvi szempontúi való kiemelésé­vel s pénzhozománynál különösen az árva vagyon kezelésére vonatkozó szabálynak a férjre kiterjesztésével kivánt _a hozomány rendeltetését és az állagot a jogosultak részére messzebbmenően biztosító elvi szabályt megálla­pítani. 7. A Tj. szerint a feleség vagy reá való tekintetből harmadik személy rendelhet hozományt (41. §.). Abban, hogy a nő hozományrendelő ügyletéhez (adás vagy igóret) házas­sági szerződés szükséges (47. §.), tekintettel a 80. §. 3. és 4. bekezdésére, ki van fejezve a közokirati alak szükségessége ós a nem önjogú nőre nézve saját hozzájárulásának és a gyámhatósági jóváhagyásnak kelléke. Hogy a nőnek sem egész vagyona, sem ennek hányada nem lehet hozo­mány tárgya (47. §. 2. bekezdése), a nő vagyoni rendelkezése függetlensé­gének sarkolatos elvét védi (36. §.). A javaslat 48. §-ának 1. bekezdése az u. n. fenntartott hozomány (dos receptitia) létesítéséhez Írásbeli kikötést kivan meg, mert a hozományrendelő ügyletben rendszerint bennrejlő intencióval szemben a nőnek a hozomány

Next

/
Oldalképek
Tartalom