Képviselőházi irományok, 1910. XXXII. kötet • 886. sz.

Irományszámok - 1910-886. A polgári törvénykönyv javaslata indokolásának 1-ső és 2-ik része

30 35. §. A vagyonelkülönzésnek törvényes rendszere nemcsak teljesen megfelel a magyar házasélet természetének s az e részbeni társadalmi felfogásoknak, de kielégíti a messzebb menő elvi követelményeket is, amennyiben biztosabb alapot ad a nő gazdasági és társadalmi helyzetének, mint bármely más házassági vagyonjogi rendszer s emellett a gazdasági élet és a jogi forgalom általános követelményeit is jobban elégíti ki. Társadalombölcselők azt már ma is, mint a jövő fejlődésének eszményét állítják oda azokban az országokban, ahol az még nem érvényesült. Egyébiránt a javaslat a házassági vagyonjog törvényes rendszerének szabályozásánál számol azzal a lehetőséggel is, hogy különleges viszonyok és érdekek esetleg a házassági vagyonjogi viszonyoknak egyes vonatkozásokban különleges szabályozását tehetik szükségessé. Ennek felel meg, hogy a javaslat a házastársaknak a házassági szerződések tekintetében messzemenő szerződési szabadságot enged, amelynek csak a házassági vagyonjog elfogadott rendszerének sarkalatos elvi alaptételei szabnak határt. Fenntartja a Tj. a szerződéses (irott) hitbér intézményét is. Ellenben a törvényes hitbérnek elavult s gyakorlatilag jelentőség nélküli intézményét mellőzi. I. Női szabadvagyon. I. T. 107-111. §.; Ind. I. k. 199-208. 1.; Főelőadm. II. k. 50-75. 1. (I. J. T. IV- évf. 307-332. 1.); Bizotts. tárgy. I. füz. 40-44. 1. (I. J. T. IX. évf. függ.); II. T. 35-40. §. A Tj. a feleségnek minden vagyonát, amely hozományul lekötve nincsen, női szabadvagyonnak nevezi. A hozománynak és a női szabadvagyonnak ily szembeállítása által a hozomány a közfelfogásban nyert értelmétől, amely a feleségnek minden vagyonát hozománynak szokta tekinteni, eltérő jogi jelentőséget nyer, amennyiben hozomány a javaslat szerint csak az a női vagyon, amely a házasság tartamára a férj számára hozományi élvezetül jogilag le van kötve, mig ellenben a feleségnek egyéb vagyona, ha a házasélet természetének megfelelően tényleg rendszerint szintén a fér] kezelése és hozományszerű élvezete alá kerül is, ily jogi lekötöttség hiányában, a feleségnek szabad rendelkezése alatt marad. A női szabadvagyont különvagyonnak is szokták nevezni; a javaslat azonban a különvagyon kifejezést más értelemben, nevezetesen a közszerzeménnyel szembeállítva, a házastársak ama vagyonának megjelölésére használja, amely nem esik a közszerzemény fogalma alá; ebben az értelemben a hozomány is különvagyon, mig ellenben a szabadvagyonban a közszerzeményi vagyon is benne foglaltatik. 1. A 35. §. a házastársak vagyonjogi függetlenségének elvét s ennek azt a jogi következményét fejezi ki, hogy a házastársak egymással és egymás irányában a házasság természetével nem ellenkező bármely jogügylétre léphetnek. Ennek az elvnek kijelentése rendszerileg helyesebben állítható a házassági vagyonjog élére, mint a házastársak egymáshoz való viszonyait általában szabályozó fejezetbe, ahol azt az I. T. 106. §-a is kifejezésre juttatta. Az I. T. 106. §-a ezen túlmenőleg a házastársaknak a házassági vagyonjog körén kívül eső jogügyletei tekintetében oly értelmű általános rendelkezést is vett fel, amely szerint, minden jogügylet érvényességéhez, amelyet a házastársak egymással vagy egymás irányában kötnek, a szokásos alkalmi ajándékozások kivételével, közjegyzői okirat kívántatik meg. Ugyanez